Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában (8.)

Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában – A nemzetiségi nyelvek az oktatásban címmel 2023. október 12-én és 13-án a nemzetiségi iskolák jövőjéről tanácskoztak Pozsonyban. Az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézet (NIVAM) tizenöt év után először szervezett konferenciát azzal a céllal, hogy szakmai vitát kezdeményezzenek a nemzetiségi iskolák aktuális helyzetéről és felmérjék, mely területekkel kellene célirányosan foglalkozniuk a nemzetiségi oktatás színvonalának javítása érdekében.

A Változások a nemzetiségi iskolák oktatásában konferencia több előadása a folyamatban levő közoktatási reform bevezetésének egyes területeivel foglalkozott, de téma volt a magyar tannyelvű iskolák állandó és megosztó kérdése, a szlováknyelv-oktatás is. Az alábbiakban Széplaki Sabina a Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Csákányháza igazgatója számol be a pilot programban elért eredményekről.

Széplaki Sabina, Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Csákányháza

Iskolánk roma iskola, ahol a tanulók 100%-a a marginalizált roma közösségből és szociálisan hátrányos helyzetű környezetből származik. A környezet, amelyben felnőttek, és ahonnan hozzánk jönnek, néha még embertelen is. A családokban gyakori az alkoholizmus, a kábítószer, a vulgaritás és sajnos az analfabetizmus is. Amikor a tanulók elkezdik az iskolát, először az alapvető higiéniára és a helyes kommunikációra kell megtanítanunk őket, tehát a nevelés az első, majd a tanítás következik. Gyermekeink startvonala tehát eléggé elmarad a többségi társaikétól – és nagy feladat előttünk áll, hogy minél hatékonyabban felzárkózzunk hozzájuk. Ez nem megy automatikusan, ezért már a kezdetektől fogva tisztában kell lennünk a prioritásokkal.

Számunkra az iskola küldetése (ahogy az új tantervben is szerepel) az, hogy felkészítsük a tanulókat a társadalomba való beilleszkedésre, azaz segítsük őket a funkcionális írástudás megszerzésében, megtanítsuk őket olvasni, mind reálisan, mind értő módon, írásban és szóban kommunikálni a mindennapi helyzetekben, alapvető matematikai ismeretekre, és arra, hogy ne vesszenek el a digitális világban. Ha megmutatjuk a gyerekeknek, miben a legjobbak, akkor követni fognak minket, bárhová is akarjuk őket – ez az iskolánk mottója, és mi tényleg igyekszünk ezt követni mindenhol és mindig.

Ez a stratégia láthatóan meghozza az eredményeket – javult a látogatottság, a szülőkkel való együttműködés sokkal pozitívabb és rendezettebb, a gyerekek motiváltak, hogy egyre jobb eredményeket érjenek el. Tavaly a jó gyakorlat példájaként díjat kaptunk. A Regionális Pedagógustámogató Központtal való együttműködésünk volt az ösztönzés arra, hogy jelentkezzünk a kísérleti projektre. A reformot a kezdetektől fogva teljes mértékben és nagyon felelősségteljesen akartuk kezelni – nem pedig csak várni 2026-ig, hogy aztán sokkot kapjunk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy iskolánk különleges – ez az egyetlen kísérleti iskola, ahová egyszerre járnak marginalizált roma közösségből való gyerekek, ugyanakkor kis létszámú osztályos iskola, és magyar nyelven folyik az oktatás. Ezért nagyon fontos számunkra, hogy egyrészt jól képviseljük a mi típusú iskoláinkat, másrészt pedig nagyon felelősségteljesen felvesszük a reform megvalósításával kapcsolatos összes kérdést és témát. Ha összejövünk, és mindent következetesen és őszintén megbeszélünk, akkor nincs olyan, hogy ne lépjünk előre. Milyen segítségre számíthatunk? Mindenekelőtt pénzügyi segítséget. Iskolánk már most is jól működik mind csapat-, mind módszertani támogatás szintjén – szoros kapcsolatban állunk mind az Regionális Pedagógustámogató Központtal, mind a NIVaM-mal. De pénzügyileg és anyagilag még mindig korlátok közé szorít bennünket az a tény, hogy alapítónk egy kis közösség, amely küzd a gondokkal, és a szülők aligha fogják stratégiailag szponzorálni az iskolát.