135 éve született Obermayer Ernő, Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, aki fűszerpaprikát nemesített.
1918-ban a budapesti Országos Chemiai Intézetbe került, innen pedig Kalocsára, a fűszerpaprika-termelés egyik hazájába. Itt indította el a fűszerpaprika nemesítését, több csípős és nem csípős (csemege) fajtát sikerült meghonosítania. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. A magyarországi termesztésre jellemző csípős fajták körülbelül 80%-a Obermayer Ernő kísérletei alapján honosodhatott meg. Neki és Szent-Györgyi Albertnek köszönhető, hogy a II. világháborút megelőző években újra szárnyalni kezdett a szegedi fűszerpaprika-termesztés.
A rizstermesztés meghonosításában a fajtakérdést sikerült megoldania, kikísérletezte, hogy melyik fajta a legalkalmasabb hazai termesztésre, számos hazai eredménytelen kísérlet előzte meg már évszázadok óta. (Tévesen a rizstermesztés meghonosításának célját gyakran a Rákosi-kurzushoz kötik, holott ez már jóval korábban kezdődött, a török időkre nyúlik vissza.)
A paprikán és a rizsen kívül a gabona-, szója-, fűszerkömény, ricinus és a gyapot termesztése is foglalkoztatta. Az MTA által 1961-ben életre hívott Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Agrár és Földtudományi szakbizottságának irányításával Obermayer Ernőt, az MTA levelező tagját bízták meg.
1978. december 12-én, születésének 90. évfordulója alkalmából felállították mellszobrát Szegeden, a Gabonakutató parkjában. A szobor Lapis András szobrászművész alkotása.
Idén Kalocsán a Kutatók Éjszakáján A vetéstől a betakarításig címmel tartottak bemutatókat a közönség számára az Obermayer Ernő tér 9. számú intézmény laboratóriumában (kiemelt képünkön).
A magyar fűszerpaprika legfontosabb értékesítési irányai a húsáruk fűszerezése, a vendéglátás, és a végfogyasztók – fotó: FruitVeB
