190 éve, Gelnhausenben megszületett Johann Philipp Reis német fizikus, a telefon feltalálója.
Ő volt az első, aki elektromos vezetéken keresztül hangokat közvetíteni tudó és használható szerkezetet alkotott, így a telefon feltalálásában kulcsszerepe volt. Eközben kifejlesztette a kontaktmikrofont is és a szerkezetének 1861-ben a telefon nevet adta, mely elnevezés a későbbiek során általánosan meghonosodott. Reis egy másik találmánya az egysoros görkorcsolya volt, melyet azonban már korábban is ismertek. Egy velocipédet is szerkeszetett. További kísérletei során a napenergiában rejlő lehetőségeket is kutatta.
Az oktatás igényesebbé tétele érdekében egyszerű eszközökből szemléltető modelleket épített. Az egyik ilyen egy fülkagyló modellje volt, mely Reist a jelentős találmányára sarkallta. Az elektromos beszédátvitel nehézségeinek a leküzdését tűzte ki életének fő feladatául.
1858-tól 1863-ig Friedrichsdorfban a készülékének első prototípusán dolgozott és ennek során találta fel a kontaktmikrofont is. A kezdeti kudarcok után 1860-ban sikerült neki az áttörés, miután különböző fiziológiai és fizikai iratokat tanulmányozott át, köztük Hermann von Helmholtzét (1821-94). Reis a találmányát telephonnak nevezte el (a már akkor meglévő telegraph szó analógiájára). Összesen három javított változatát készítette el a készüléknek. 1861 október 26-ikán mutatta be először nyilvánosan távbeszélőjének egyik prototípusát a Fizikai Egyesület tagjai előtt Frankfurtban. Előadásának címe: A hangok tetszőleges távolságba való átültetése a galvanikus áram segítségével. Az egyesület 1860/61-es éves jelentésének 57. oldalán egy tudományos szakjelentés olvasható Reis telefonjáról „A galvanikus árammal való telefonálásról” címmel.
Ezen első sikerektől felbátorodva Reis jelentősen javította a készülékét 1863-ig és egy frankfurti kereskedővel, Johann Valentin Alberttel nagyobb mennyiségben állíttatta elő, hogy azokat a nemzetközi piacon mint tudományos szemléltető eszközt 8-12 talléros áron árusíthassa. A német feltaláló így vált világszerte ismertté, viszont különösebb gazdasági hasznot Reisnak a találmány nem hozott.
Ennek oka főként a Németországban uralkodó nyilvános vélekedés volt, melyet különösen az elutasító tudományos megítélés befolyásolt. Viszont Frankfurtban a porosz VIII. távíró-felügyelőség befolyásos elöljárójának, Wilhelm von Legatnak felkeltette a figyelmét a találmány. Ő felismerte Reis találmányában a lehetőségeket és írt róla egy cikket egy neves szakfolyóiratba. Ámde tudományos elismertség nélkül ez a cikk is hatás nélkül maradt. Így Johann Christian Poggendorff is elzárkózott a találmány ismertetésétől a fizikai és kémiai évkönyvében és von Legat pártfogása ellenére sem vette be az értekezést az „Egzakt természettudományok biográfiai-irodalmi kézikönyvébe” („Biographisch-Literarisches Handwörterbuch der exakten Naturwissenschaften”).
Johann Philipp Reis néhány készüléke eljutott Oroszországba, Nagy-Britanniába, Írországba és az Egyesült Államokba. A brit-amerikai feltaláló, David Edgar Hughes (1831–1900) 1865-ben jó eredményeket ért el a német Telephonnal és az év nyarán a találmányt bemutatta II. Sándor orosz cárnak annak nyári rezidenciáján Carszkoje Szelóban. Ugyanennek az évnek az őszén Stephen M. Yeates (1832–1901), egy technikarajongó dublini hangszerkészítő mutatta be a találmányt egy szakértőkből álló közönségnek, melyben ott volt William Frazer ír fizikus (1824–99) is, aki a telefon eredményes használhatóságát írásban is megerősítette. A német találmánnyal az Egyesült Államokban 1868-tól kezdtek el dolgozni.
Ferenc Józsefnél
Reis a találmányát 1863 szeptemberében bemutatta Ferenc Józsefnek a frankfurti Goethe-házban. Ezúttal zenei hangokat továbbított a készülék segítségével. 1864. szeptember 21-én Gießenben is nagy érdeklődést tudott kelteni a tekintélyes tagokból álló Természetkutatók Gyűlése előtt, és elérte, hogy a „Fizikai és kémiai évkönyvek” („Annalen der Physik und Chemie”) szerkesztősége, mely 1860-ban a telefonról írt tanulmányának feljegyzését visszautasította, immár nem mellőzhette. Reis ezúttal azonban elutasított egy cikket abból a meggyőződésből, hogy Johann Christian Poggendorf révén a találmánya egyéb támogatás nélkül is ismertté válik. A legújabb fejlesztésű telefonja tartalmazott már egy elektromágneses vevőegységet, ám további fejlesztéseket már nem végezhetett.
Már korán elkapta a tuberkulózis ami gyakran ágyhoz kötötte. Az első használható telefonkészülék feltalálója 1874. január 14-ikének délutánján hunyt el a betegsége következtében, mindössze 40 éves korában. A friedrichsdorfi temetőben helyezték végső nyugalomra.
