Megjelent a HVG friss felsőoktatási rangsora. Mutatjuk, melyik egyetemek szerepelnek az első tíz helyen. Megőrizte a pozícióját az ELTE, javított a BME és a Semmelweis, hátrébb csúszott a Szegedi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem.
Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szerepel az első helyen a HVG összesített felsőoktatási rangsorában, ugyanakkor a tíz legjobb eredményű egyetem sorrendjében több változás is történt. Bár az első helyen továbbra is maradt az ELTE, a lista második helyén a Szegedi Tudományegyetemet a tavaly még harmadik helyen szereplő Budapesti Műszaki Egyetem váltotta, amit a harmadik helyen – a tavaly még negyedik – Debreceni Egyetem követ.
A rangsor negyedik helyét idén osztottan a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg. Míg az előbbi a 2023-as rangsorhoz képest egy helyet javított, az SZTE némileg hátrébb csúszott. Egy helyet javított ugyanakkor a tavaly még hetedik Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hetedik helyre osztottan a tavaly még nyolcadik Károli Gáspár Református Egyetem és Pécsi Tudományegyetem került, a Budapesti Corvinus Egyetem pedig a 2023-as rangsorhoz képest három helyet rontott, 2024-ben csak a lista kilencedik helyén szerepel.
Kicsúszott ugyanakkor a top 10-ből a Pannon Egyetem, aminek a helyét a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vette át.
A legjobb tíz egyetem listája a következőképp alakult:
1. Eötvös Loránd Tudományegyetem
2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
3. Debreceni Egyetem
4. Semmelweis Egyetem
4. Szegedi Tudományegyetem
6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
7. Károli Gáspár Református Egyetem
7. Pécsi Tudományegyetem
9. Budapesti Corvinus Egyetem
10. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
A frissen megjelent kiadványban többek között olyan szempontok alapján rangsorolták a magyar felsőoktatási intézményeket, mint az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvett hallgatók pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya, a középiskolai versenyeken szerzett helyezések száma, valamint az oktatói kiválóság, publikációk aránya.
Az idei listában egyébként összesen 25 magyar felsőoktatási intézményt rangsoroltak. Bár ennél jóval több felsőoktatási intézmény működik az országban, a kisebb, dominánsan művészeti képzést nyújtó egyetemeket nem rangsorolták, ahogy az oktatói kiválóság szerint nem rangsorolt intézményeket sem, például a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet.
„Az arányok reális összemérhetősége okán az intézményi oktatói listán nem rangsoroljuk a 25 fő oktatói és 500 fő hallgatói létszámot el nem érő egyetemeket, a kari oktatói listán pedig a 20 fő alatti oktatói és 100 fő alatti hallgatói létszám alatti intézményeket. A képzés sajátossága miatt az oktatói rangsorban a döntően művészeti képzést folytató intézményeket, illetve azokat a karokat szintén nem rangsoroljuk, amelyek hallgatóinak legalább a fele művészeti, művészetközvetítési, illetve művészeti tanári képzésben vesz részt. A hallgatói listákon nem szerepelnek a 15 főnél kevesebb elsőhelyes jelentkezésű, illetve 10 fő alatti felvett hallgatói létszámú karok/intézmények. A hitéleti képzést folytató egyetemi karok hallgatóit és oktatóit nem számoljuk bele az intézményi listákon az egyetemek létszámába” – írják a kiadvány módszertanában.
Hallgatói és oktatói kiválósági részrangsorok
Az összetett képzési rangsor összeállításának két legfontosabb szempontja az oktatói és a hallgatói kiválóság.
Az oktatói kiválósági részrangsor összeállításakor az egyetemeket az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók alapján értékelték.
Ezek alapján a 2024-es rangsor első öt helyezettje következőképp alakult:
- Szegedi Tudományegyetem
- Debreceni Egyetem
- Eötvös Loránd Tudományegyetem
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Károli Gáspár Katolikus Egyetem
A hallgatói kiválósági rangsor sorredje azonban ettől viszonylag nagy mértékben eltér. Az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyeken helyezettek száma alapján összeállított lista szerint a legkiválóbb hallgatók az összes alap- és osztatlan nappali képzésre jelentkező diák adatai szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vannak, ahol 10646 felvett hallgató pontátlaga 424, 89,56 százalékuk már nyelvvizsga birtokában kezdte el az egyetemet, 281 fő pedig helyezést ért el valamilyen középiskolai versenyen.
A második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, ahová 4875 hallgató átlagosan 426 ponttal került be. A felvettek 89,64 százalékának már van nyelvvizsgája. 95 fő pedig középiskolai tanulmányi versenyen is helyezést ért el.
Ezt követi a harmadik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem, a negyedik helyen a Semmelweis Egyetem, ötödik helyen pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
