A palindrom vagy (régiesebb elnevezéssel) palindróma a szójátékoknak, azon belül is az anagrammáknak az egyik fajtája. Kétféle értelemben használatos:
- (a szűkebb, eredeti értelemben) olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva is ugyanaz,
- Palindromnak nevezhetünk minden olyan szimbólumsorozat, jellemzően szó, mondat, vers vagy szám (de például egy hangsorozat, egy DNS-sorozat stb. is), amely rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy bármelyik irányban olvasható.
- (tágabb értelemben) olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva is értelmes (bár nem azonos az eredetivel).
A betűk tagolásának természetesen nem kell megegyeznie, és sokszor a rövid vagy hosszú magán- és mássalhangzók különbségét, valamint a kiejtett hangok szabályos rögzítését (például „haggya”) is figyelmen kívül hagyják.
A palindromok készítése minden nyelvben régóta megtalálható, bár néhány esetben az írás jellegzetességei miatt (például a japán szótagírás vagy a kínai fogalomírás esetében) a szabályok kissé eltérhetnek. A palindróma például a madam vagy a lohol szó, a 2020/02/02 dátum és a 12:21 óra, vagy az : „A jó csak téved, de vét kacsója” mondat.
A 19 betűből álló finn saippuakivikauppias (szappankőárus) szó a leghosszabb egyszavas palindróma a mindennapi használatban, míg a 12 betűből álló tattarrattat (James Joyce Ulysses című művéből) a leghosszabb angol nyelvű palindróma. A magyarban 13 betűsek a retinaszaniter és a tanovikivonat, 15 betűs a keretkarakterek.
Visszafelé olvasva azonosak
- A cápa ette apáca.
- A császár ász ácsa.
- Adna bele fele banda.
- Adósom a mosoda.
- A fasori pap papirosa fa.
- A fedeled e fa.
- Agárd a drága!
- Ah, tán nátha?
- Aj, ah, én görög Gé-rokka lennék kénnel! Akkor ég Görögné haja.
- Aj, rakat almát kész sörös széktámla takarja.
- A jogsi is gólya.
- A jó csak téved, de vét kacsója
- A jós icipici sója.
- Aki takarít rám az a mártír, a Katika.
- Akit a kanócra ma nyálaz, az a lány a marcona Katika.
- Akire rábízna: Zanzibár Erika.
- A kólanyalóka.
- A kultúra rút luka.
- A Kupa apuka.
- A kupa éléről lelocsol e lőré lé, Apuka
- Alább az a laza kazal a zabbála.
- Aludna ma a mandula.
- Ami rém talány, s a lány a nyálas nyálat méri ma.
- Ami őt szerelemmel eresztő ima.
- Angol anya fanyalogna.
- Angol csöcs lógna.
- Angol gárda-nadrág lógna.
- Angol pap lógna.
- Anna, szuszogó Zsuzsanna.
- Anni, a Pápa inna!
- Anni, kutyatejet a tyúk inna.
- Anni tejet inna.
- A nyári kelet a telek iránya.
- A kirakó karika.
- A pap kezei ezek, papa!
- A patak. Á, klafa, irtunk nutriafalkákat, apa?
- Apáca, lenyel a cápa!
- A pipitéri rétipipa.
- Arany nyara.
- Arám ajaka, ipa-napa, kese mellek, májak, láb, inak, a kezek, eget érő főrétegek, ezek a kanibál kajám – kellemesek, apanapi a kaja mára.
- Arám ász kovács, a jeled a Tallium, ah, s e mellek kellemes hamu illata delej a csávók számára
- Arámi angol eledele lógna imára.
- Arámi kard rak imára.
- A rokka ki se esik, akkora.
- Artúr, át a Határ útra!
- A sah kerek hasa.
- A sári pap írása.
- A Sáti bácsi csábítása.
- A tari pap irata.
- A tálamba’ bab, maláta.
- A tési séta.
- A tíz ara parazita.
- A tíz kanna tejet annak, Zita!
- A tyúk eledele kutya.
- A tyúkólba rab dobál, de kenguru rúg neked lábodba, rabló kutya.
- A vágy gyáva.
- Az nem menza.
- Az a hideg nem engedi haza.
- Ácson komorak a romok. No csá!
- Állati imára élő beléfőtteket locsolt e kettő féle bő lé arámi itallá.
- Barbara arab rab.
- Belő darálók sittesze, vesz e társas toll. Ó, ha mesék éberek is, olasz a nő, az alig ír, buta. Klappol a gúny, a para, ha jászberényi se réved. Ede vérröge rémes, na. Bán lábasok elé lerakat, üresek. Erős inka hasában rab, mozog a marása, ha kormos. Aszú hóra, szerkőn ő rőt. E Szécsi Pál a halápi csészetörő, nőkre szaró húszasom róka hasára magozom. Barnabás, a hakni söre keserűt akar! Elél e kos a bálnában, s e méregőr réved. Ede, véres íny ér, eb szája harap. Anyu, galoppalkatú Brigi laza önaszaló, sikere békés-e? Ma hollót sas rátesz, e veszett iskolára dől eb.
- Csak a mama makacs.
- Csáp alakú kalapács.
- Csopak meg csupa papucs, gemkapocs.
- Csupa piros a fasori papucs.
- Darázs eledele szárad.
- Dávid a dívád.
- Dávid sógorom morog: ósdi vád.
- De kéne tű te néked!
- De ne sebesen edd!
- Deres asszír issza sered.
- Derék Editedet idekéred.
- Derék kerekedet tekered, kéred?
- Derék magyar agyam kéred?
- Eb merev dögét, s tégöd verembe!
- Ede szénné szed-e?
- Edit, ide!
- Edit nem ment ide.
- Egeres szék kész serege.
- Egyek nyálat? Nicsak, már rámkacsint a lány kegye.
- E két apacs a csapat éke.
- E két répát, na vedd agárdi, drága, de van tápértéke.
- Eledelemet emeled-e le?
- Életem Etelé.
- Eleven, te is ebédre főve kéred e gödröt? Ördöge derék evő, ferdébe sietne vele.
- E Misi lázít, ír, kritizál is, íme!
- Emez égi lakkozó placcra, távol Afrika fölé, néger regén élő fakír falovát arccal, pózokkal igézem-e?
- Ennek tököt kenne.
- Ennyi dinnye!
- E.P.Gőte gépégető gépe.
- Ergo, imára néző őzén arámi ogre.
- Erős, amit a fa, s ama mamlasz dromedár locsol rád, e mord szalmamama s a Fatima söre.
- Erős a sas őre.
- Erőszakos kannak sok a szőre.
- Erőszakos kanpapnak sok a szőre!
- Eső, hódara, merő jégeres a Tisza, tar rák, szorul a huroksík. Gém, a mamád beszárít Ági-töreket, lefesti remekül a gebe. Rőzsedalú imára ír ki mimóza tulajjal utazó mimikri, arámiul a Dezső rebeg, a lüke merítse! Felteker, ötig átír ász, eb, dáma! Ma még kiskorú halúr Oszkárra taszít, a seregély őre marad, ó, hős-e?
- Etel lehellete.
- E teke fekete!
- Evett e kis konok, siket teve?
- Ettől Tibikéd a viagrás ókínai Anikó sárga ivadék Ibit lőtte.
- Ez a népeké, béke pénze.
- Él-e nagy álmod – rakd kardom lágyan elé.
- Én hallak, Allahné.
- Énekeled: Ha újra vitted nyári szél száradó melegét s gyere Ete, régi nóta, labdák, a kád, Balaton ígérete, eredj, stég elem, ó darázs lész, irány Detti varjú, ah de lekené.
- Évák eledele kávé.
- Géza, a román ámora az ég.
- Géza, kék az ég.
- Géza, kerek az ég!
- Géza eledele az ég.
- Goromba bab morog.
- Goromba rab morog.
- Gödrös ördög.
- Gyáva lettél, nyálas. Lappang nappal s a lány léttel a vágy.
- Hallak, Allah.
- Hallaná nyávogni e mérgező tőzeg réme ingoványán Allah!
- Hasas a sas! Ah…
- Hé! Öreg e pereszke mert a találat remek szerepe Gerőé.
- Ideteszem a meszet Edi!
- Ígérete régi.
- Indul a báb aludni.
- Indul a dúla s a lúd aludni.
- Indul a görög aludni.
- Indul a kutya s a tyúk aludni.
- Indul a magyar agyam aludni.
- Indul a néző görög őzén aludni.
- Indul a pap aludni.
- Indul a rút, dagadt úr aludni.
- Indul a sas aludni.
- Indul a sok csomó mocskos aludni.
- Ír Ottó rí.
- Itt a géva, tele vele a nyárfa egye a fránya e levelet, a Vég Atti.
- Kakilnak a kan likak
- Kelekótya, ma erőd e leveled, de le vele, dőre a Matyók Elek.
- Kelemen nem Elek.
- Keleti telek.
- Kengyel egynek.
- Ken kötötte kettőtöknek.
- Kerek erek.
- Kereket tekerek.
- Keresik a tavat a kis erek.
- Kék cseppecskék.
- Ló szava szól.
- Leszel-e lösz öle? Leszel?
- Kegyelmes sem legyek?
- Kék cseppecskék.
- Kelemen nem Elek.
- Keresik a tavat a kis erek.
- Kész a babaszék.
- Kész a szék.
- Két régi levél a gyártól a tejet a lótrágyalével ígérték!
- Két répát ígér az a régi tápérték.
- Kido szava: tavaszodik.
- Ki láv, éggé válik.
- Kis Elek elesik.
- Kis erek mentén, láp sík ölén odavan a bánya rabja: jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik! (Demők Béla)
- Kiszel eszik
- Kitűnő vőt rokonok orrtövön ütik.
- Komor romok.
- Komor görög romok.
- Kosarasok kosara sok.
- Kutatnak a kan tatuk!
- Lábaiknak a kan kiabál.
- Lakkos a bál, tíz emelete tele mezítlábasokkal.
- Lapp alak merev távolsági igáslovát verem kalappal.
- Latin ital.
- Lep Elek lángnál kelepel
- Levél savas lével.
- Leventét nevel.
- Levődik idővel!
- Levél icipici lével.
- Létkoktél.
- Lókaparó disznóláb-bálon zsidóra pakol.
- Ló szalad a nyárfaerdőn, a szárodúdba zúg a szél, én a gúla felé lenézök, kis szérűrész sík közén elél e falu, ganélé szagú zab dudorász a nődre, a fránya dala szól.
- Ma báli létem metéli lábam.
- Ma ráz az áram.
- Marad a madaram.
- Mára a Zsuzsa arám.
- Márta halad, s dala hat rám.
- Megerősödik idős öregem.
- Meg ne egyem a szíved, a gyáva eset tettese a vágya, de visz a megye engem.
- Meg ne lássál engem!
- Mentőt nem!
- Merev kansasnak verem.
- Meszet eszem a neten, a neten a meszet eszem.
- Messze nem olyan Katla! Zabari beleköt: adja fel a hite, jeti, ha lefagy a töke, lebír a bazalt akna, jó menesszem?
- Mé, csöcs nincs, öcsém?
- Még ég a gégém!
- Még égig ér a régi gégém.
- Mér kell e krém?
- Mi égi szár a varázsigéim!
- Mit sem ér e mém, e rémes, Tim!
- Móni fara finom.
- Na, sokk anyóka kanna likőre, erők illanak konyakosan.
- Navarra arra van.
- Nálatok az az akó talán?
- Ne Géza! Kereket tekerek az égen.
- Nem áll ott törött toll, ámen.
- Néma mén.
- Némedi pap ide mén.
- Ném odaadom én.
- No, drága! Két kölesér régen a kost sokan egérré se lökték Agárdon.
- No, korsót is – borissza asszír obsitos rokon!
- No, láttad orrodat tálon?
- Nő legel a legelőn.
- Nő legel a Billa-ban, a bal libalegelőn.
- Nyári irány.
- Óda: sok a lakos adó!
- Óda: Igás! Sok a lakossági adó!
- Ó, gurít, szalad a lasztirúgó!! (A.ZS.)
- Óh, a kisegér lohol! Rég esik a hó?
- Óh, a tahó!
- Ó, néz rám a szamár, Zénó!
- Órája járó.
- Ó, víz ivó!
- Ő köll: ököllökő!
- Ön Agárdi Anikó ici pici ókinai drága nő.
- Ön Barbara, arab rabnő.
- Ön ejtette ki talán már a kisadi-hidasi karámnál a tikettet, Jenő?
- Öneső, levitáló kiselefánt álmai (fiam látná): felesik ólátívelősen ő.
- Ön óv Ottót, a vak asszír is. Rí szotyoladobó, bánt is e mentolos út. Táci e régi bor, a vakolatjel, ó, néz rám székilile-szem. Eldob a hatóság agya, kelet rekkenő híre, botkocsány. Ég el a bálozó, rí vargabetű, tar ausztrál vekni. Csikósé a bér, ó, halkan hasít Elek. Panel, Ági-ridikül lemarad, óh, ki se lógat Nagy Ernő, ó, Ida, magőr ő. Cserre néző kósza lett erők, mór kajakosok, tufa te is, a járóletét gélelegye is ómódi. Kis, ámori patak a bálon a horkantó, Benőt, agutit, Natit, Antit ugat. Ön e botnak rohanó láb. A Kata-pír, ó, másik idom, ó, sí, egyel elégtétel órája. Siet a futkosó kaja króm körettel, a szóközén erre csörög ama dió. Önre gyantagól esik, hódaramellű, ki dirigál e napkeleti sahnak Lahoréba. És, ó, kicsin kevlárt szú arat, üt, eb, a gravírozó lába. Legényács, októberi hőnek kertelek agyagásót. A habod lemeszel, Ili, kész már Zénó. Lejt a ló kavaró bigére, Icát, tusolót nemesít nábobod. A lotyó szír, s Írisz szakavatott óvónő.
- Öreg erős paprikafa alá álla a fakírpap, Söre Gerő.
- Öt egeret tereget ő.
- Öt teknősön kettő.
- Ő nem arra menő.
- Ősz sző.
- Ő vega magevő.
- Papa, apa a pap!
- Papa ír, rí a pap.
- Papa, rakat tököt takar a pap.
- Paplannal pap.
- Palinyrómák: ámornyi lap.
- Pókszóró horoszkóp.
- Rád rohan a hordár.
- Rág ló botló barettet, ledob, ó, bánatos irtóra, ma Nóri zsalugátere őt űzi. Mert Tomanek a Dóri, a merő lápadó kölök üszkösön tör előre. Békavőn lóg a mocsári gólyahír, éle Kelemené. Menórák, kóser ekék ízöle véres. Öl e vendég, e sóláp, Akropolisz ős-Ilibe dől. Mór, ó, Bátaszék, a rákos strófa meszel le szemafort, s sokára kész a táborom. Lő debilis őszi ló, porkapáló segédnevelő serével őzikék ere sok. Káró, nem én emelek, eléri, ha jógi rácsomagol. Nő vak éber öle rőt, nősök, szűkölök, oda Pál őre ma! Ír odaken, amott remiz ütőere tágul a zsíron. A maró trisót a nábobod eltette, raboltó bolgár.
- Rám német nem lel, elmentem én már.
- Rám rak a görög, akar már!
- Ráver szép Ica ej, ő pici, őneki cipőt nem lel akkora sarokkal – elment ő, picike női cipője a cipészre vár.
- Ráz a zár!
- Régi görög ígér.
- Rémes tóga bagót sem ér.
- Réti pipitér.
- Réz, az ér?
- Romokat régi erő katonanótaköre ígért, a komor.
- Római fővezér s rézevő fia Mór.
- Rőt ama szalma már, de teheted rá mamlasz amatőr.
- Rút, dagadt úr.
- S a lány nyálas.
- Savas a vas.
- Sátánnal Annát ás.
- Sátán Olaf a falon átás.
- Sátrat ikerre kitartás.
- S e hét szerelem elereszt, éhes.
- Siet a Tina. Anita, te is?
- Sikerem: Inda Erika, akire adni merek is.
- Sima haja hamis.
- Simogat a rút, eleven nőd, Nelli, a Rákos-menti kúp alakú kalapú, kit nemsokára illendőn nevele túratagom is.
- Sír a hullott tollú haris.
- Sokáig él Légi Ákos.
- Sok csomag a mocskos.
- Sok sokkos kos.
- Somorné vérképe savas epék révén romos.
- S őre néger égimeszelő, öle szemig ér, e gén erős.
- Szalma, maga mamlasz!
- Szavatartó tótra tavasz.
- Szárad a darázs.
- Szárad a madarász, szárad a madár, rád a madarász szárad, a madarász.
- Szégyen! Egy emlék, szikla levék, lelógó boltozat. Ugyan szív! Nála tengere se keseregne talán. Visz nagy utazót, lobogó lelkével Alkisz kél, megyen egy ész. (Azure Window emlékére – Gozo sziget „Azsúr ablak alba rúzsa”)
- Szív zivatara, sok kosarat a víz visz.
- Sző a pap, papa ősz.
- Szuezi Zeusz.
- Szúr a rúzs.
- Szüpermen nem repűsz?
- Tavasz avat.
- Tán őtet kitehetik tetőn át?
- Tánya, kérek kerek kerékanyát!
- Tejet evett e mén, német tevetejet.
- Tekerek kerek kereket.
- Tekerek icipici kereket.
- Tekerek sok csomó mocskos kereket.
- Tele mezítelennel e tíz emelet.
- Te mező, neveled eleven őzemet.
- Te pék, láttál képet?
- Te, szétlök a költészet!
- Tette istenet siettet.
- Te, szétlök a költészet!
- Téllét.
- Tési misét.
- Tibor, adod a Robit?
- Tiló szalad le, megigéz a delej, s jeled az égig emel, dala szólít.
- Tologatjuk a kutyagolót.
- Tó s láp a Lakitelek tőserdeje, halakkal áradón ah, ország! Rohan a horgász, rohan oda rá lakkal a helyedre, sőt keleti kalapál sót.
- Üde nesszel állati itallá lesz e nedű.
- Üresek, amin lélekkel élni ma keserű.
- Vasutas eledele satusav.
- Záródnak a sulik Ilus, a Kandó ráz!
- Zénó, rád a madár, ó, néz.
- Nemá,komor ítél! Léti romok, Ámen
Szlovák palindrómák
- Kobyla má malý bok.
- A do vlaku kukal Voda.
- Jeleňovi pivo nelej!
- Na potom, Oto pán!
- Táram ako kamarát.
- Ak táram ako kamarátka.
- Raky lámu jamy, no ony majú malý kar.
- Matika má mak i tam.
- Ráno kuchár hodí do hrachu konár.
- Robil Adam a Dalibor.
- Sedí na fare Rafanides.
- V elipse spí lev.
- Elze je zle.
- Matej je tam.
- Lilipután Elo polená tu pílil.
- Kúp oco puk.
- Nárok mám, aj ja mám korán.
- Maťo, ó tam.
- Nitra Martin
- Za rok funí Nufko raz.
- Orezaj jazero.
Palindróma a zenében
Zenében is előfordul ez a játék, mint például Bartók Béla 5. Vonósnégyesében, Alban Berg Lulu 3.történetében, Guillaume de Machaut (Fordította – A végem az én kezdetem, kezdetem a végem), Paul Hindemith (Ludus tonalis), Igor Stravinsky (The Owl and the Pussy Cat) és Anton Webern (2. mozgalom, Opus 21 Symphony) is beépítettek egyes alkotásaikba palindromokat.
Hasonló kifejezés a „crab kanon” vagy a „kancerzán”, egy olyan zenei vonalra utal, amely egy másik vonalhoz hasonló, csak hátrafelé. Erre példa a JS Bach „Musical Offering” című darabja, amelyben a második rész ugyanazokat a hangjegyeket játssza le, mint az első rész, csak hátrafelé.