120 éve született Arkagyij Petrovics Gajdar szovjet-orosz író, akinek legismertebb regénye a Timur és csapata.
Gajdar pedagóguscsaládból származott. Már korán, tizennégy esztendősen a Vörös Hadsereg katonája lett, tizenhét évesen pedig zászlóalj-parancsnoknak nevezték ki.
„Mindössze tizennégy éves voltam, amikor beálltam a Vörös Hadseregbe. De magas voltam, széles vállú, és – persze – azt hazudtam, hogy már betöltöttem a tizenhatot. Sok frontot megjártam, harcoltam Petljura ellen, a lengyel és a kaukázusi fronton, az ország belsejében az Antonovscsina ellen, s végül Mongólia határának közelében.”
– Arkagyij Gajdar önéletrajza, 1937
A II. világháborúban a Komszomolszkaja Pravda haditudósítójaként vett részt. A Délnyugati front egységeinek bekerítése után, 1941 szeptemberében csatlakozott egy partizáncsoporthoz, amelyben géppuskásként harcolt. A németekkel vívott összecsapásban vesztette életét 1941. október 26-án az ukrajnai Lepljavo falu közelében. Kanyivban temették el.
A történet közvetlenül a nagy honvédő háború előtt, a finn-szovjet háború idején, egy Moszkva melletti nyaralótelepen játszódik Gajdar egyik legnépszerűbb, legolvasottabb könyve, amit 1940-ben Alekszandr Razumnij vitt filmre.
Alekszandrov ezredes lányai (a 18 éves Olga és a 13 éves Zsenya) vidékre költöznek a szovjet fővárosból. Hamarosan megismerkednek a kis település lakóival. Az egyetemre készülő Olga barátságba kerül Georgij Garajev gépészmérnökkel, aki a helyi színjátszó csoport tagja. A tűzről pattant Jevgenyija (Zsenya) pedig egy zsemleszínű kutyával (Ritával), majd Timurral kerül közelebbi kapcsolatba. A kedves, jószándékú, de határozott Timur a tréfás kedvű Georgij unokaöccse.
A községben hamarosan kétféle eseménysor borzolja a kedélyeket. Az egyikben károkozásokról, lopásokról értesülünk, a másikban önkéntes és névtelen segítségnyújtásról, pl.: víz- és fahordásról, elveszett állat felkutatásáról. Akit bevonultattak a Vörös Hadseregbe, annak a bejárati ajtajára vörös csillagot festenek, és azontúl valakik a segítségére sietnek, ha akarja, ha nem. Az özvegy pilótatisztné virágcsokrot, sírdogálós kislánya játéknyuszit, hintát kap az ismeretlenektől. Az elesett hozzátartozó csillaga köré gyászkeret kerül, és fokozott gondoskodás irányul rá.
A két – gyerekekből álló – csapat persze megtalálja egymást, a jó és a rossz küzdelméből egy romantikus regényben csakis a jó kerülhet ki győztesen. Egy szerelmi szál is kibontakozik, de a háború megakadályozza az igazi kiteljesedését…
A könyv ingyenesen elérhető a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban. Akit érdekel a régi korok históriája, az akkori emberek gondolkodásmódja, annak hasznos időutazást nyújthat.
