Megjelent a Kibic, egy Erdély tematikájú kártyajáték. A játék célja, hogy a gyerekekkel, fiatalokkal és természetesen az idősebbekkel is játékos formában megismertesse Erdély nevezetességeit, szépségeit. A kártyajáték 56 lapjára nem férhetett rá mindaz a világviszonylatban is egyedülálló természeti, kulturális és civilizációs kincs, amit Erdély magáénak tudhat, nyilatkozta a játék készítője, Ferkó Zoltán, aki szerint arra viszont kiváló, hogy felkeltse az érdeklődést, és sokakat elindítson Erdély megismerésének útján. Ahogy vele is történt annak idején.
A játék különlegessége, hogy a helyszínek nevét három nyelven, magyarul, románul és németül tünteti fel, hogy ezzel is elősegítse a hajdan soknemzetiségű Erdély kulturális sokszínűségének megőrzését. A Kibic egyébként nem bonyolult kártyajáték, a közkedvelt UNO szabályaihoz hasonlóan kell játszani. A szerző bízik benne, hogy sok vidám és hasznos órát szerez majd családi és baráti társaságban – írja Víg Emese a Transtelexben.
Ugyancsak Ferkó Zoltán nevéhez kötődik a szintén most megjelent Kibic kvíz, amely egy 160 kérdésből álló online teszt Erdélyről. Aki kitölti a tesztet, lemérheti felkészültségét Erdély történelméből, földrajzából, kultúrájából, sőt még gasztronómiájából is, és nem utolsó sorban egyes válaszokon nagyokat nevethet, illetve komolyan elgondolkodhat. A Kibic kvíz ezen a linken érhető el.
A Kibic kártyajátékon és az online Kibic kvízen egyaránt megjelenik a szerző kezdeményezésének logója. A RESTART KÓBOR megmozdulás célja a kis dél-erdélyi, Brassó megyei szórványmagyar falu, Kóbor maradék magyarságának támogatása és műemlék erődtemplomának rendben tartása. A kezdeményezésről bővebben a restartkobor.com oldalon olvashatnak.
Kóbor egy fogyatkozóban lévő szigetfalu Dél-Erdélyben, a Brassó megyei szórványban. A 16. században többek között Székelyderzsről érkezett közszékelyeknek köszönhetően népesült be újból, miután egy török betörés következtében teljesen elpusztult. A száz évvel ezelőtt még ezer fős színmagyar település ma mindössze kétszáz lelket számlál, akiknek alig egyharmada magyar, a legtöbben hatvan év felettiek.
„Kóbor sorsában megmutatkozik a határon kívüli szórványlétbe kényszerült magyarság egy évszázados küzdelme a megmaradásért. Világháborúk, impériumváltás, diktatúra, forradalom, tömeges elvándorlás, elöregedés, a lakosság összetételének megváltozása” – jellemezte korábban a falut Ferkó Zoltán, aki már filmet is forgatott a településről, és évek óta különböző módszerekkel próbálja támogatni a középkor óta fennálló település mára teljesen elöregedett lakosságát.
