Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – Cambridge, 2018. március 14.) vezető angol elméleti fizikus. Nem csupán kiemelkedő szakmai sikerei által ismert, hanem a laikusoknak szóló ismeretterjesztési munkássága révén is azon kevés tudós közé sorolható, akik részei lettek a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein.
Hawking amiotrófiás laterálszklerózisban, vagyis ALS-ben szenvedett. A betegséget 21 éves korában, 1963-ban diagnosztizálták nála, az orvosok két évet adtak neki, de fél évszázaddal túlélte a jóslatot. A betegség miatt a tudós mozgássérült volt és kerekesszékben élt. Csak az egyik kezén tudott mozgatni néhány ujjat, ezért a fürdéshez, öltözködéshez, étkezéshez és a beszédek megtartásához is segítségre volt szüksége. Hawking egy beszédszintetizátort használt, amely lehetővé tette számára, hogy számítógépes hangon szólaljon meg amerikai akcentussal.
Stephen Hawking munkásságának célja röviden; az einsteini fizika nehéz testek által létrejött gravitáció szabályainak összeegyeztetése az – attól markánsan eltérő szabályokkal működő – részecskefizikával. Ha ezt a két területet sikerülne egy közös elmélettel összevonni, az lehetne a „Mindenség elmélete”.
➡
Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet, és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat.
A hétköznapi emberek bizonyos köreiben Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben a Time folyóirat az „évszázad emberévé” választotta.
És persze Einstein és Hawking születésnapja mellett ma van a nemzetközi π-nap. A matematika egyik leghíresebb számának, a π (pí) számnak az ünnepe.
Ráadásul ma kéne indulnia a harmadik Starshipnek is…