A Komáromi Jókai Színház 2024. március 22-én 19:00 órai kezdettel bemutatja a Móricz Zsigmond: Úri muri című regényéből készült zenés színművet Bagó Bertalan m.v. rendezésében.
Az Úri muri 1928-ban jelent meg, rövidesen műsorára tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, hepiendre változtatta a szerzővel. (Vígjáték hét képben – állt a Somlay Artúr, Simonyi Mária és Somogyi Erzsi nevével fémjelzett ősbemutató plakátján.) „Na,hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab” – írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán története csak tűzben érhet véget.
A regény központi színtere az Alföld, a Körös és a Berettyó vidékén egy tipikus nagyváros. A városban és a környező tanyákon mindössze két változat jelenik meg: az általános tespedés (ennek példája Nyomorlak) és a (Szakhmáry valóságos kis kastélya). A vidéket Lekenczey Muki szemével látjuk meg, az ő körültekintése során ismerkedünk meg a körülményekkel, így alakítjuk ki képünket az alföldi valóságról. A cselekmény ideje a millennium éve. A szereplők számára megállt az idő. Négy nap történéseit sorakoztatja a mű, de nincs valódi cselekmény, vég nélküli mulatozás folyik és egymást váltják az anekdoták, tréfák. A tájnyelvi forma révén erőteljes realizmus érvényesül a műben.
Kapcsolódó:
Móricz regénye mint érettségi télel
Az Úri muri a Magyar Elektronikus Könyvtárban
