1795. április 7-én fogadta el a francia Konvent azt a törvényt, melynek értelmében Franciaország, a világon elsőként, bevezette a decimális alapú mértékegységeket. Nálunk majd 150 éve, 1876. január elsejével vezették be az egységes (méter, kilogramm, liter) mértékrendszert. Még Ferenc József osztrák császár és magyar király szentesítette a törvénycikket.
A Földön már csak három ország van – köztük az Amerikai Egyesült Államok –, ahol nem használják a francia eredetű SI, vagyis a metrikus mértékegységet. Kétszáz évvel korábban azonban még pont fordított volt a helyzet.
Bár az uralkodók próbáltak némi rendet tenni, de a megtalált rendeletek, illetve törvények is sokszor csak arról árulkodtak, hogy felsorolják azokat a mértékegységeket, melyek bár eltérő mennyiséget vesznek egy egységnek, de használhatóak az országban. Áttörést a francia forradalom hozott 1789-ben, ahol a rendteremtés lehetőségét kihasználva tudományos alapon alkották meg a metrikus, azaz SI-rendszert. Emlékezetes, a forradalom eltörölte a Gergely-naptárat is és új évkezdetet jelöltek ki, valamint átnevezték a hónapokat.
Az új mértékegységeket országszerte használni kellett, de később engedélyezték, hogy a kisebb régiókban még használhatóak legyen a régi mértékegységek is. A metrikus rendszer azonban Napóleon hódításai által elterjedt a kontinensen.
A francia császár bukása után számos felszabaduló ország eltörölte a francia mértékegységeket, ám a világkereskedelemben érdekelt Portugália és Németalföld megtartotta, mivel a kereskedelemben a legracionálisabb váltási rendszernek bizonyult. Később fokozatosan átvették a kontinens országai, amelyek gyarmataikon keresztül világszerte elterjesztették.
Kivételnek sokáig Nagy-Britannia bizonyult, amely nem volt hajlandó átvenni semmit, amely a francia forradalom eredménye volt. Később azonban vegyes rendszer került bevezetésre, ám igazán sosem használták a britek a metrikus rendszert. Az EU-ban például a csatlakozási feltétel része az SI használata, a britek többször haladékot kaptak a teljes bevezetésre.
A világon már csak Mianmar, Libéria, valamint a brit gyarmati uralom utolsó egyik utolsó jegyeit hordozó Amerikai Egyesült Államok nem használja a metrikus rendszert.
Remek szemléltető videóval készült ezúttal is a TED, a metrikus mértékegységek történetének nyomába eredtek: Évezredeken keresztül próbálta az emberiség, illetve annak kisebb-nagyobb csoportjai meghatározni azt a rendszert, amiben mérni tud javaikat, a távolságot, valamint a tömeget. Ez egy hatalmas katyvaszt eredményezett, kiváltképp Európában. Felirat ajánlott!
Ismerjük meg a mértékegységeket
A nemzetközi rendszer mértékegységeket és prefixumokat tartalmaz. Az SI-mértékegységeket két részre lehet osztani. Hét SI-alapegység van, melyekkel a többi származtatott egységet lehet létrehozni. Az SI-mértékegységeken kívül több nem SI-mértékegység is használatos az SI-vel összhangban.
| méter | hossz | ||
| kilogramm[* 1] | tömeg | ||
| másodperc | idő | ||
| amper | elektromos áramerősség | ||
| kelvin | abszolút hőmérséklet | ||
| mól | anyagmennyiség | ||
| kandela | fényerősség |
SI-prefixumokat lehet hozzátenni a mértékegységekhez, hogy így osztó, vagy szorzó (kisebb, vagy nagyobb) mértékegységhez jussunk. Mindegyik prefixum a 10 hatványa. Például a kilo- ezerszerest, a milli- ezredrésznyit jelent, így ezer milliméter egy méter és ezer méter egy kilométer. A prefixumokat nem lehet többszörösen alkalmazni: a kilogramm milliomod része milligramm és nem mikrokilogramm.
1 A tömeg SI-alapegysége viszont a kilogramm, amely a nevének megfelelően pontosan 1000 grammot jelent. Az SI-rendszer megalkotói a tömeg alapegységét a Sèvres-ben gondosan őrzött etalon tömegeként definiálták, és magát a grammot is ebből kell visszaszármaztatni.
Az SI-mértékegységrendszer megújítása
A 24. általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 2011. október 16-22. között jelentős döntéseket hozott a nemzetközi mértékegységrendszerrel kapcsolatban. A határozat szerint a mértékegységeket általános fizikai állandókkal definiálják. Hét általános természeti állandó értékét rögzítették 2018-ban
Ennek megfelelően a másodperc és a méter definíciója lényegében nem, de a kilogramm és vele összefüggésben a többi alapmértékegység definíciója alapvetően megváltozik.
- a másodpercet a cézium-133 sugárzása,
- a métert a fény sebessége,
- a kilogrammot a Planck-állandó,
- az ampert az elemi töltés értéke,
- a kelvint a Boltzmann-állandó,
- a mól mértékegységet az Avogadro-állandó,
- a kandelát a spektrális fényhasznosítás maximális értéke alapján definiálják.
Kapcsolódó:
