Az anyagok a természetben gáz, folyadék vagy szilárd halmazállapotban fordulnak elő. Amikor egy anyag halmazállapotát megadjuk, akkor azt rendszerint közönséges körülmények között (25 °C-on és légköri nyomáson) értjük. A halmazállapot fajtáját adott hőmérsékleten elsősorban a részecskéik között ható kölcsönhatások határozzák meg.
A videók a magyarországi tanmenetet követik, sokszor nincsenek összhangban a szlovákiai tananyaggal.
Nem pótolják a tanári magyarázatot, de ha valami elsiklott, kimaradt vagy érthetetlen volt a tanórán, segíthetnek.
A halmazállapot-változások
A halmazállapot-változások legtöbbször melegítés vagy hűtés hatására bekövetkező fizikai változások, amelyek során az anyagi halmaz szerkezete átalakul, a részecskéi szerkezetében azonban nem történik változás.
| Halmazállapot | Szilárd | Folyadék | Gáz |
| A halmaz modellje |
 |
 |
 |
| A részecskék távolsága | kicsi | kicsi | nagy |
| A részecskék közötti kölcsönhatások | erős | közepes | elhanyagolható |
| A részecskék mozgása | rezgőmozgás | rezgőmozgás, forgómozgás (elgördülnek egymáson) | rezgőmozgás, forgómozgás, haladó mozgás |
| A halmaz alakja | állandó | változó (felveszi az edény alakját) | változó (felveszi az edény alakját) |
| A halmaz térfogata | állandó | állandó | változó (betölti a rendelkezésére álló teret) |
| Példák az elemek köréből | szén (C), kén (S), jód (I2) | bróm (Br2), higany (Hg) | hidrogén (H2), oxigén (O2), klór (Cl2) |
| Példák a vegyületek köréből | szőlőcukor (C6H12O6), magnézium-oxid (MgO), nátrium-klorid (NaCl) |
víz (H2O), etil-alkohol, ecetsav |
metán (CH4), szén-dioxid (CO2), kén-dioxid (SO2) |
