120 éve született J. Robert Oppenheimer amerikai fizikus, az atombomba egyik kifejlesztője.
A hindu Bhagavad Gitából származó idézetet – „Én lettem a halál, a világok pusztítója” – az atombomba atyja, J. Robert Oppenheimer suttogta el 1945. július 16-án azt követően, hogy a Trinity-teszt sikeres volt: a világ első atombombája felrobbant – ezt követően pedig már semmi sem lehetett ugyanolyan a világban, mint előtte…
Testvére Frank Oppenheimer részecskefizikus. Mindkettőjüket tisztázatlan kommunista kapcsolatokra hivatkozva eltávolították a közélettől és jelentősen korlátozták kutatási lehetőségeiket a háború után.
Hat idegen nyelven beszélt, az angol mellett a görögöt, a latint, a franciát, a németet, a hollandot és az ősi indiai szanszkrit nyelvet is elsajátította – a hollandot hat hét alatt tanulta meg egy hollandiai előadása kedvéért. Fiatalkorától kezdődően igen érzékenynek, nyomás alatt törékenynek, ám ambiciózusnak mutatkozott.
Kíváncsiságát egész pályája során megtartotta, egy időben még asztrofizikával is foglalkozott, és az elsők között vetette fel a fekete lyukak létezését. Furcsa karakterét, érzelmi éretlenségét, törékeny jellemét és politikai naivitását sokan hamar felismerték, Albert Einstein az 1950-es években egyenesen narrnak, azaz bolondnak, bohócnak nevezte.
„Ott megy egy bolond” – állítólag ezt mondta Einstein a titkárnőjének az épp elhaladó Oppenheimer felé biccentve, aki nem sokkal azelőtt közölte kollégájával (és régi barátjával), hogy néhány hétre Washingtonba utazik, hogy megvédje magát a szövetségi meghallgatásokon, amelyeket ellene indítottak. 1954 tavaszán járunk ekkor, Oppenheimert pedig azzal a váddal illették, hogy Amerika-ellenes tevékenységet folytat, és kommunista meggyőződése miatt nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Einstein a beszélgetésük során megpróbálta lebeszélni barátját arról, hogy asszisztáljon az ellene folyó nonszensz boszorkányüldözéshez. Azzal érvelt, hogy Oppenheimernek nem kötelessége alávetni magát a meghallgatásnak, hiszen jól szolgálta hazáját, és ha Amerika ezt a jutalmat kínálja érte, itt az ideje hátat fordítani neki.
Einsteinnek igaza lett, ám az elméleti fizikust ugyanolyan mély tűz fűtötte a hazája, mint a tudomány iránt – így vált a belé és a vezetőibe vetett hit személyes (és valahol mindannyiunk) tragédiájává.
A történet így végződik. De hosszú út vezetett addig, hogy ünnepelt nemzeti hősből árulóvá kiáltsák ki…
Életéről bővebben itt olvashatnak.
Korunk egyik legnagyobb fizikusáról Christopher Nolan forgatott életrajzi filmet, melynek tegnap volt az országos premierje, a filmről Gyárfás Dorka ITT írt, Filákovity Radojka portréjában pedig arra a kérdésre próbálja most megkeresni a választ, ki is volt valójában a géniusz, aki a legpusztítóbb fegyvert hagyta a világra.
Oppenheimer munkájával nagyban előmozdította az elméleti csillagászatot, az atomfizikát, a spektroszkópiát és kvantumtérelméletet, számos későbbi felfedezést előre megjósolt.
Kapcsolódó:
Így lett kegyvesztett az atombomba atyja
