130 éve ezen a napon mutatta be először Thomas Alva Edison nyilvánosan a kinetoszkópot, a mozgó képet.
Edison szabadalmaztatott egy kinetográfnak nevezett mozgóképet felvevő kamerát. A készülék elektromechanikai részleteit maga dolgozta ki, míg az optika és a fotográfia William Kennedy Dickson munkáját dicsérik (az újítások nagyobb része Dickson érdeme).
1891-ben elkészítették a kinetoszkópot, a mozgóképet lejátszó készüléket, amelyen egy kis lyukon keresztül lehetett megnézni a rövidke filmeket. A kinetográf és a kinetoszkóp első nyilvános bemutatójára 1891 májusában került sor. Európában 1894-től terjedtek el a kinetoszkópok, főleg a vidámparkokban és vásárokon állították fel őket.
Edison gyárában készült és az ő nevével reklámozták a Thomas Armat által feltalált, mozgóképeket vetítő vitaszkópot, amellyel 1896 áprilisában kezdtek el nyilvános vetítéseket tartani New York-ban. Később hengereken rögzített, a filmmel mechanikusan szinkronizált hangot is mellékeltek a mozgóképekhez.
Az 1894-ben alapított Edison Studios filmstúdió közel 1200 filmet készített, amelyek között ott volt az 5 másodperces Fred Ott tüsszentése, a 18 másodperces A csók, de a negyedórás A nagy vonatrablás, az Alice Csodaországban vagy az első Frankenstein-film is. 1903-ban, amikor az egyik vidámpark elefántját áramütéssel megölték, az akciót a stúdió filmre vette és piacra dobta.
A kinetoszkóppal lejátszott 1894-es Leonard–Cushing boxmeccs
Ahogy a filmek egyre sikeresebbé váltak, a stúdiók rendszeresen másolták konkurenseik műveit.
Edison a szerzői jogok védelme érdekében hosszú papírszalagokra kinyomtatta filmjei kockáit és leadta őket a szerzői jogok hivatalába. Sok ilyen nyomtatvány jobb állapotban maradt az utókorra, mint maguk a filmek. 1908-ban kilenc jelentős filmstúdió részvételével megalapította a Motion Picture Patents Company-t, közkeletű nevén az Edison-trösztöt, amely hat éven át dominálta az Egyesült Államok mozgókép-piacát, míg belső viták miatt szét nem esett.
