Tóth Árpád: Szomorú nóta a telefonról
(részlet)
A fejem fáj, az agyam sajog,
Kínozzák a távbeszélő-bajok.
Hát ez csoda?
Nézzen csak oda.
Mi bámul önre amott a falon,
És hallgassa meg e telefon-dalom.
Az ember gyomra mélyét,
Az epéjét
És a veséjét
Egy piros fonál
Csiklandozza végig, ha telefonál,
Átjárja a szívet, a májat,
S szent zsoltárokra ingerli a szájat.
Az okozója ott lóg a falon,
Ő róla zeng e telefon-dalom.
Ez a jeles nap a távközlés, az internet, a telekommunikáció és ezek gazdasági és társadalmi hatásainak ünnepe. Korábban Távközlési világnapnak hívtuk.
A nemzetközi megemlékezést annak az eseménynek a tiszteletére tartják 1968 óta, hogy 1865. május 17-én Párizsban 20 ország aláírta a Nemzetközi Távközlési Egyesület ( ITU (International Telecommunications Union) – az alapításkor International Telegraph Union – alapító okiratát. Noha a telefont csak évekkel később találta fel Graham Bell, a Marconi-féle szikratávíró már akkoriban olyan nagy forgalmat bonyolított, hogy nemzetközi egyezményben kellett szabályozni a ti-tik és tá-ták országhatárt átlépő folyamát.
Az egyesület 1947 óta része az az ENSZ igazgatásának, mára 189 ország alkotja tagságát. Magyarország az alapító huszakkal egy időben csatlakozott –- persze akkor még a monarchia részeként.
Babits Mihály: A jó hír
(részlet)
Mikor megszólalt éjjel a telefon,
az álmok zsúfolt hadseregein
zavar futott át, nem lehetett tudni,
mi történt a különös mezőkön? villám
ütött-e le? tengerek áradtak
s megbokrosodtak a paripák, fények
hintáztak szerte, óriás fálánkszok
hátráltak, tüntek, itt-ott valami
iszonyú lövedék szórta föl a földet és
emberi tagokat szökőkútmódra, s ilyen
kutaktól bugyborgott a csatatér.
A műsorszórás és a távközlés világa az elmúlt 30 év során alapjaiban változott meg. A SES ASTRA infografikája a tegnapi Távközlés Világnapja alkalmából.
Három évtizede még számos helyen nem volt televíziós közvetítés és telekommunikációs kapcsolat, nemzetek tucatjai csupán egyetlen állami csatornával rendelkeztek vagy mindössze napi 1-2 órányi adást nézhettek. A színes televíziózás bevezetése a világ számos helyén szintén csak az utóbbi évtizedekben történt meg. A Magyar Televízió 1969-ben váltott színesre, de Törökországban csupán 1984-ben jelent meg az országos sugárzású színes televíziózás. Ez a sebesség jellemezte a telekommunikáció fejlődését is: története az első elektromos telegráf 1837-es megjelenésével kezdődött, míg mára már egy speciális műholdas adathálózat biztosítja, hogy mindig kapcsolatban maradhassunk. A Távközlés és az információs társadalom világnapja alkalmából a SES ASTRA bepillantást nyújt ebbe a világba:
Kosztolányi Dezső: Mint a szegény telefonos kisasszony…
Mint a szegény telefonos kisasszony,
ki hallja egy nagyváros moraját,
álmatlan életemet úgy virrasztom
és úgy riaszt a sok sugárnyaláb,
sűrű verőfény, szemem törő, kába,
fülem süket a messze éjszakába
és álmodom, mint e szegényke néha,
hogy elpihenek én is boldogan majd
s a telefonban hallom a patakzajt,
lámpámban nézem a fényes mezőt…
Ady Endre: Az év komédiája
(részlet)
HANG AZ INTERURBÁN TELEFONON:
Halló, Nagyvárad! Pest beszél!
Mi újság lent a jó vidéken?
Itt béke leng és vert a szél,
Ma Csáky grófnak mondta Széll,
Hogy szebb ujéve nem volt régen.
Ma szent az érzés, szent a nóta,
Szent a béke és szent a kvóta
És szent az élet, annyi szent:
Új korszak nyílott idelent,
Mert új a század… huszadik…
