Kínában, a Fengjie tartományban található víznyelő a Xiaozhai Tiankeng nevet viseli, amiből a tiankeng mandarin nyelven mennyei gödröt jelent. Valószínűleg még évszázadokkal ezelőtt, az összeomló barlangok és föld alatti folyók egybenyílásából alakult ki. Dél-Kínában nem ritka ez a jelenség, az esővíz beszivárog a talajba, feloldja az alapkőzetet, üregeket, alagutakat vájva bele, föld alatti folyókat képezve. Amikor ezeknek a teteje beomlik, létrejön a víznyelő. A 130 millió köbméteres „lyuk” tehát felülről nyitott, de olyan dúsan lepi falát a növényzet, hogy csak messziről tűnik fel ijesztő mélysége.
Ez a csodálatos teljesen természetes víznyelő 662 méter mély, 626 méter hosszú és 537 méter széles. Amivel azonban a leginkább kiemelkedik a többi közül, az a benne élő élet megjelenése. A Xiaozhai Tiankeng a geológusok szerint a víz hatása miatt alakult ki. Itt egy barlang tetején alakult ki egy 8,5 kilométeres földalatti folyó, amely egy látványos vízesésbe torkollik. A víznyelő közel 1300 növény- és vadállatfajnak ad otthont. A földalatti erdejében barangoló leglenyűgözőbb „lakói” közül kiemelkedik a ködpárduc A helyiek már ősidők óta ismerik.
A Tiankeng víznyelő a legnagyobb a maga nemében, mégis csak 1998 óta ismeri a világ. A Dashiwei Tiankeng-csoport része, amely egy ritka geológiai csoda, összesen 29 víznyelővel, amelyek 20 négyzetkilométeres területen helyezkednek el. A látvány odalent lenyűgöző: egy földalatti érintetlen erdő, ahol nyoma sincs emberi tevékenységnek, 40 méter magas ősi fákkal és a dinoszauruszok idejéből származó, veszélyeztetett vadon élő növények csoportjával.
A meredek terep és az éles kövek nagyon megnehezítik a föld alatti erdők felfedezését. A látogató gyakran találkozhat mérgeskígyókkal és főleg szúnyogokkal. Persze a kutatókat minden egyes új víznyelő vagy értékes növény felfedezése annyira boldoggá teszi, hogy hajlamosak elfelejteni minden fáradtságot és kockázatot a rendszer bejárása során.
Veszélyeztetett fajok
Az olykor meglehetősen veszélyes vizsgálatok során olyan veszélyeztetett növényeket találta, mint a Toona ciliata és a Cypripedium henryi, valamint olyan ritka gyógynövényeket, mint a Dysosma versipellis és a Paris polyphylla.
A tiankeng karszt légköri, ásványi, biológiai és vízkészletei kulcsfontosságúak ökoszisztémáik stabilitásának fenntartásában. Az általuk tartalmazott talajvizet egyre nagyobb mértékben használják háztartási és ivóvízként, valamint öntözésre. A karsztos hegyvidéki területeken élő emberek számára a vadon élő növényekkel együtt a helyi gazdaságot szolgálják, és fontos megélhetési és túlélési forrást jelentenek, ezért védelmüknek nemcsak a növényi erőforrásokra, hanem ökoszisztémáik egészére is összpontosítania kell. Emellett fontos az emberi tevékenységek negatív hatásainak minimalizálása, figyelembe véve a helyi lakosság alapvető szükségleteit.
A kutatóknak tudományos és ésszerű ex situ természetvédelmi munkát kell végezniük, és meg kell gyorsítaniuk a tiankeng területek veszélyeztetett növényeinek és vegetációs ökoszisztémáik fejlődési törvényszerűségeinek kutatását. A szisztematikus, nagyszabású és multidiszciplináris kutatások segítenek feltárni a víznyelők kialakulási mechanizmusát, és növelik egyedülálló rendszereik megértését.
