Charles Blondin már gyerekként elbűvölt mindenkit ördögien ügyes kötéltáncával és gegjeivel. 35 éves volt, amikor 1859-ben egyik percről a másikra berobbant a köztudatba, majd egy csapásra a 19. század második felének valóságos világsztárja lett egy hirtelen ötletnek köszönhetően:
Ő lesz az első ember, aki kötélen kel át a Niagara vízesésen!
A nagy napon 25 ezer ember figyelte lélegzetvisszafojtva, ahogy 49 méteres magasságban 340 métert sétál a kötélen a gyilkos zuhatag felett. Az attrakció igazi majálissá kerekedett, a közönség fogadásokat kötött, hogy vajon az őrült francia túléli-e a mutatványt – kevesen tettek rá, hogy igen.
A „Nagy Blondin” megcsinálta, és a későbbiekben még mintegy 300 alkalommal tette meg ezt az utat.
És hogy a nagyérdemű ne unja el magát, mindig valamilyen hajmeresztő trükköt szőtt bele: zsákot húzott a fejére, gólyalábon sétált át, talicskát tolt a kötélen, összebilincseltette a kezét, bukfencezett vagy éppen a menedzserét kapta fel a hátára, de olyan is volt, hogy a táv felénél megsütött és elfogyasztott egy omlettet.
Az anekdota szerint 1860-ban egyszer a walesi herceg is feltűnt a nézők között, Blondin pedig megkérdezte, szerinte át tudna-e vinni egy embert a talicskáján a vízesés felett. A herceg persze nem kételkedett a képességeiben, ám amikor az artista lecsapta a magas labdát, a brit trón örököse visszakozott, nem ült be a felajánlott taligába.
Blondin a fél életét a magasban, egy szál kötélen egyensúlyozva töltötte, körülbelül 16 ezer kilométert tett meg a föld fölött. Mégsem kötött soha biztosítást, és a védelmét szolgáló eszközöket is elutasította: úgy vélte, a biztonsági háló csak „bevonzza” a bajt.
Előadásaival sorra hódította meg a világ nagyvárosait, különösen a brit fővárosban lépett fel sokszor: „Fél London itt van, és azt várja, hogy valami szörnyű baleset történjen” – jegyezte meg Charles Dickens.
Nem alaptalanul, Blondin egyszer saját, ötéves kislányát tolta át talicskán a nyaktörő magasságban kifeszített kötélen, e számot azonban a belügyminiszter közbelépésére nem ismételhette meg. Kétszer járt Budapesten, egyszer a Városligetben, majd az állatkertben lépett fel. Charles Blondin 1897-ben hunyt el; az előző évben, 71 esztendősen még vállalt nyilvános fellépést.
