A magyar nyelv
a nomád pásztorkodásra, majd a
letelepedés folyamán az istállózó állattartásra való áttérés,
a kereszténység felvétele,
az írásbeliség elterjedése stb.
és társadalmi változások (például a Szent István-i államalapítás, a hűbéri-jobbágyi rendszer kialakulása, majd megszűnése stb.) a szókészletben is átalakulásokkal jártak.
Kifejtés
Belső keletkezés és bekerülés.
A magyar szókészlet legnagyobb része belső keletkezésű: szóképzéssel, szóösszetétellel, mozaikszó-alkotással vagy más, ritkább szóalkotásmódok (például szórövidülés, szóvegyülés, ragszilárdulás, népetimológia vagy jelentéstapadás) révén. Vannak azonban szép számmal idegen szavak és jövevényszavak is a magyarban (ahogy minden más nyelvben is), amelyek nyelvünk, illetve a nép életében bekövetkező változásokról is vallanak. A magyar nyelv jövevényszavait vizsgálni olyan, mint megvizsgálni a magyarok más népekkel való kapcsolatának történetét.
Mielőtt továbblépünk az egyes szókincsrétegek számba vételére, vizsgáljuk meg e két kulcsfogalmat, amelyek egyszersmind folyamatot is jelölnek: idegen szó > jövevényszó. Amikor egy nyelv kapcsolatba kerül egy másikkal, bizonyos mértékű kulturális hatással mindig számolhatunk; jellemzően például szavak kerülnek át egyik nyelvből a másikba. Kezdetben idegen szóról beszélünk, amely később meghonosodik, és idegen eredete feledésbe merülvén jövevényszóvá válik, hangalakilag, szerkezetileg idomul a befogadó nyelvhez.
Alapszókészlet.
A magyar szókészlet legalsó rétegét tehát legősibb szavaink összessége, az úgynevezett alapszókészlet alkotja. Ezek a szavak rokonságnevekre (apa, anya), testrészekre (fej, kar), állatokra (ló, hal), növényekre (fa, fű, bokor), életjelenségekre (halál), természeti jelenségekre (nap, ég, szél), az ősi életmódra (nyíl, íj) utalnak, de például idetartoznak névmásaink és számneveink is. Ezekre a szavakra mint a finnugor nyelvrokonság egyik bizonyítékára is tekintünk, amelyek jó része a magyarral rokon nyelvekben is megtalálható, természetesen többezer éves változás eredményeként.
Iráni és bolgár-török jövevényszavak.
magyar nyelv önálló életében a honfoglalás előtt kisebb részt az iráni, nagyobb részt a bolgár-török nyelv volt erős hatással (a bolgár ma a szláv nyelvek közé tartozik, miután átment egy hatalmas arányú nyelvváltáson). Az előbbire az asszony, a híd vagy a vásár szavaink utalnak, míg a bolgár-török jövevényszavak csoportjába a korabeli kultúráról sokoldalúan valló kifejezések tartoznak. Példaként az állattartás (disznó, kecske, tyúk, túró), a földművelés (búza, gyümölcs, sarló), az állat- és növényvilág (gyom, kóró, bölény, turul, borz), a lakóhely (sátor, söpör, kapu), az öltözködés (gyűrű, bársony, tükör), a társadalmi élet (törvény, bér, gyász), a vallásosság és a szellemi élet (táltos, bájol, boszorkány, betű, idő, kor), a foglalkozások (ács, gyúr, szűcs) és a testi tulajdonságok (erő, tar, csipa) egyes szavait említhetjük.
Szláv és latin jövevényszavak.
A magyarság így a magyar nyelv is az iráni és a bolgár-török népekkel való érintkezés idején jelentős társadalomi és életmódbeli változáson ment át. Áttért a pásztorkodó nomád, majd a félnomád életre. A honfoglalás utáni végleges letelepedés pedig együtt járt a környező államalakulatok közé történő beilleszkedéssel. A feudalizmus első évszázadaiban, az államalapítás után a szláv és a latin hatás erősödött fel. Az e korból származó szláv jövevényszavak szintén az életmód egészét érintik: az állami életről a király, a megye, a pénz; a kereszténységről és a hét egyes napjairól a kereszt, a karácsony, a szent, a szerda, a csütörtök, a péntek, a szombat; a gazdálkodásról pedig a gabona, a széna, a bárány, a kakas, a macska szavaink tanúskodnak. Az állat- és növényvilág kifejezéskészlete például a medve, veréb, a moha, a gally; a mesterségeké a kovács, a pásztor; a családi életé a család, az unoka, a mostoha szavakkal bővült. Szláv jövevényszavak még a lakással kapcsolatos ablak, udvar, konyha; a táplálkozáshoz fűződő ebéd, vacsora; illetve az öltözködéshez kapcsolódó ruha, nadrág, szoknya szavaink. Latin jövevényszavaink között találunk az egyházi élethez (templom, oltár, mise, pápa), a műveltséghez (iskola, tábla, professzor, lecke), a joghoz (porció, lajstrom, paktum), az orvosláshoz (kúra, pirula, patika), a lakhelyhez (porta, tégla, kamara, almárium), a növény- és állatvilághoz (akác, citrom, tigris, fülemüle) kapcsolódó szavakat.
Német jövevényszavak.
Szintén a honfoglalás idejétől fogva figyelhető meg, de máig tart a német nyelv hatása. A több mint ezer jövevényszó például az udvari, a hadi életre (kastély, erkély, herceg, pisztoly, cél, ostrom); a városi életre (polgár, céh, borbély); az iparra (érc, kohó); a társas életre (szalon, tánc, pech), az öltözködésre (frakk, paróka, copf); a táplálkozásra (koszt, nokedli, zacc, párol) utal.
Oszmán-török jövevényszavak.
A korai bolgár-török érintkezést követően az oszmán-török terjeszkedés és a hódoltság idején kerültek be nyelvünkbe nagy számmal török szavak, ezek azonban nagyrészt kikoptak, elavultak. Ma is használjuk még azonban az oszmán-török eredetű zseb, papucs; kávé, bogrács, tepsi; basa, korbács, dívány szavakat.
Olasz, francia, angol jövevényszavak.
Szintén kisebb jelentőségű olasz és a francia hatás; az előbbire a füge, a mandula, a narancs, a forint, az opera; az utóbbira a lakat, a kilincs és a Lajos szavak szolgálnak például.
Végül napjainkban rendkívül sokszínű nyelvi hatással találkozik a magyar nyelv. Újabb latin hatásként értékelhetjük a nemzetközi műveltségszavak (agresszió, funkció, mutáció) bekerülését a magyar nyelvbe; a spagetti, a makaróni, a pizza, pizzéria szavak az olaszból kerültek át nemrégiben, míg a legerősebb hatást ma egyértelműen az angol nyelv gyakorolja nyelvünkre (shop, email, workshop, market).
Összegzés
Egy nyelv szókészletének elemeit tehát képtelenség felsorolni, a kategorizálás sem lehet teljeskörű, noha segíti a tájékozódást. Itt a magyarság más népekkel való érintkezésének nyomaival foglalkoztunk bővebben, és példákat láttunk iráni, (bolgár- és oszmán-) török, szláv, latin, német, francia, olasz és angol jövevényszavakra, amelyek a belső keletkezésű szavak mellett a szókészlet kisebb részét képezik ugyan, mégis nagy számmal használjuk őket mindmáig.
Kerek Roland
