Vizuális kultúra – Rajzeszközök

Rajzolni igen sokféle eszközzel lehet. Tulajdonképpen mindennel, amivel pontot, vonalat vagy foltot tudunk létrehozni. Kétségtelen, hogy a rajzeszközök közül legismertebb a ceruza, melyek közül célszerű az átlagosnál drágább, de jó minőségű, például német, cseh vagy kínai ceruzákat választanunk. A ceruzák keménységét a legtöbb gyártó betűvel és számmal szokta jelezni. A B betű melletti számok növekvő sorrendben jelzik a puhasági fokot, míg a H betűt követő számozás a keménység értékeit jeleníti meg. A HB jel a közepes keménységet jelenti, értelemszerűen számozás nélkül. A rajzoláshoz kezdetben célszerű 2B vagy 3B jelzésű ceruzát választanunk.

Rajzi feladataink másik fontos eszköze a tus, melynek szintén széles választékával találkozhatunk a szakboltokban, de még a hétköznapi kereskedelmet szolgáló papírboltokban is. Kezdeti feladatainkhoz az olcsóbb (leggyakrabban üveges kiszerelésben árusított) tusok is tökéletesen megfelelnek, nem szükséges nagy gyártók híres márkáit keresnünk. A közvetlen rajeszközt illetőleg szintén számos lehetőségünk van, vásárolhatunk tustollat (elsősorban szakboltokban), illetve rajzolhatunk ferdén bevágott náddal, vagy kifaragott hegyű hurkapálcával is. Ez utóbbi esetben hasznos, ha a hurkapálca végét a kihúzófilcekhez hasonlóra faragjuk, hiszen ilyen módon szélesebb (lapjával) és vékonyabb (hegyével) vonalakat egyaránt tudunk húzni.

Nem csupán az a fontos, mivel, hanem az is, hogy mire rajzolunk. Kétségtelen, nagyon sok mindenre rajzolhatunk, de a ceruza és a tusrajzok esetében a papír a legmegfelelőbb alap, melynek azonban úgyszintén széles választékára találhatunk a szakboltokban. A művészi célokat szolgáló, különböző eljárásoknak megfelelő papírok ár/érték aránya legtöbbször egyáltalán nem légből kapott, mégis azt mondhatjuk, a kezdeti lépésekhez a szokványos műszaki rajzlap is megfelelő minőséget jelent. Különböző típusú rajzlapokat gyártanak a különböző típusú rajzeszközökhöz.

Általános félreértés, hogy a nehéz papír a jobb papír. De az mindenképp igaz, hogy a papír nehézsége jó indikátora a minőségnek. Ezért a papír nehézségén túl arra is oda kell figyelnünk, hogy milyen médiummal fogunk rá dolgozni.

• Vázlatokhoz: a vékonyabb, könnyebb papírok is megfelelnek (kb. 80 g/m²). Ezek a komolyabb kidolgozást igénylő rajzoknál már nem elegendőek, mivel könnyen sérülnek, elszíneződnek és károsodnak.
• Akvarell papír: Ezek a legnehezebb lapok, mivel bírniuk kell a víz használatát is. A súlyuk általában 200-300 g/m² közötti. A simább, melegen sajtolt akvarell papírok rajzoláshoz is ideálisak lehetnek.
• Grafit vagy szén rajzokhoz való papírok: nincs szükség akkora tartósságra, mint amilyen az akvarell papír esetében, de nehezebb lapnak kell lennie, mint amit a vázlatokhoz használtunk.  Általában 180-220 g/m² súlyúak. De a választott lapod súlyának függenie kell a rajzolási stílusodtól is.
• Színes ceruzákhoz: A színes ceruzák jól működnek sok felszínű papíron, így például grafithoz, pasztellhez, vagy akvarellhez használt papírokon. Érdemes nehezebb lapot választanod, aminek fogai képesek minél több pigmentet felvenni és jól bírják a rétegezést, burnishinget.

Nem elhanyagolható segédeszköz a rajzeszközök közül a rajztábla sem. Enyhén, általában 45 fokban döntött állapotban helyettesítheti a rajzbakot és ily módon az ábrázolandó tárgyak, formák irányait, arányait könnyebben állapíthatjuk meg. A papír rögzítését a rajztáblán rajzszeggel vagy ragasztószalaggal egyaránt megoldhatjuk.