145 éve született Móra Ferenc.
Életében is a legnépszerűbb magyar írók közé tartozott. Móra Ferenc könyveit jó olvasni: az olvasó gyönyörködik, néha együtt izgul a hősökkel, közben mosolyog, bár érzi, hogy tragédiákról van szó. Az olvasó szívébe zárja az írót. Talán nincs is még egy író, akinél annyira elválaszthatatlan egységben jelenik meg a derűs szelídség és a meg nem alkuvó, kemény férfiasság. És amúgy egész mellékesen, alighanem ő a legnagyobb magyar ifjúsági író. És ez önmagában sem kevés. De Móra ennél sokkal több.
Móra Ferencet (1879–1934) élete, pályája Szegedhez köti. Volt tanító, újságíró, majd Tömörkény után ő lett a szegedi múzeum igazgatója. Elődje nyomdokain haladva folytatta a környékbeli régészeti ásatásokat, néprajzi kutatásokat. A magyar vidéki értelmiség egyik legtipikusabb képviselője, szépirodalmi műveiben ő is döntően a paraszti életet ábrázolja, publicisztikai írásaira a szarkazmus, a kritikai hangvétel jellemző. Bár a köztudatban mint ifjúsági író, meseíró él, jelentősek elbeszélései, regényei is (pl. Aranykoporsó,1932 – történelmi regény).
Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden, azonban ez nem az eredeti teljes szöveg volt, hanem cenzúrázott változat, amely több mint 200 változtatást – természetesen nem az író szándékai szerinti változtatást – tartalmazott. 1956-ban Hannibál tanár úr címmel filmre vitték, szintén az akkori hivatalos kultúrpolitikai „irányelveknek” megfelelően.
1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták, a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Mély barátság fűzte Juhász Gyulához.
Művei több más nyelven is olvashatók.
A Móra Ferenc ezeregy élete című kiállítással emlékezik a szegedi Somogyi-könyvtár egykori igazgatójára. Készítette: Bene Zoltán, Rácz Szabó Viktor, 2019:
