100 éve született Ephraim Kishon magyar származású izraeli író, humorista.
A pesti zsidó humor volt az anyanyelve, Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tartotta példaképeinek. Ötven kötetnyi elbeszélése, humoreszkje, színdarabja jelent meg héberül, műveit 37 nyelvre fordították le, 43 millió példányban keltek el.
„Héberül írt, németül beszélt és magyarul álmodott.”
A második világháborúban munkaszolgálatos volt, majd művészettörténetet, szobrászatot és festészetet tanult. 1949-ben hagyta el Magyarországot, előbb Ausztriában, majd Izraelben, egy kibucban élt. Izraelben megtanulta az ivrit (új-héber) nyelvet, és 1952-től 32 éven át a Maariv című lap humoristája.1957-ben kabarészínpadot alapított, 1964-től Hollywoodban is dolgozott forgatókönyvíróként és rendezőlként. Ma a legsikeresebb izraeli szerző és egyike a világ legnépszerűbb humoristáinak.
Filmjeivel is számos nemzetközi elismerést aratott, többek között két ízben nyerte el a San Francisco-i Golden Gate-díjat és háromszor a hollywoodi Golden Globe-díjat.
A Ludas Matyiból indult, de mivel a sztálinizmust valahogy nem tudta igazán, szívből megszeretni, végül inkább Izrael eddigi történetének talán legnagyobb humoristája lett. Az enyhülés jele volt, amikor a ’80-as években Magyarországon is megjelentek krokijai, humoreszkjei, amikor „hazatérhetett” Karinthy Frigyes országába.
Az Efájim Kishon névhez, amelyen megismerte a világ, bürokratikus véletlenek folytán jut hozzá a bevándorlási folyamat során, mégis ez, a harmadik neve bizonyul az „igazinak”: Hoffmann Ferencként kezdi, aztán a ’45 és a kivándorlás közötti években átmenetileg Kishont Ferenc lesz, innen rugaszkodik el az Efrájim Kishonhoz, és ez is több mint beszédes. Az izraeliek, kortársai jelentős része bevándorló, keletről és nyugatról egyaránt özönlenek vele együtt a zsidók a legkülönbözőbb üldözések emléke és valósága elől Izraelbe az államalapítás után: a holokauszt utáni Európából és még inkább az arab-iszlám világból, Irakból, Jemenből és Líbiából – ő pedig, mivel saját tapasztalatairól ír, róluk és hozzájuk beszél elsősorban. A karcolatait összefűző, általa rendezett, 1964-es Száláh Sábáti című film, amely egy jemeni bevándorló és az izraeli társadalom, illetve bürokrácia ütközéseit mutatja be, lényegében az első nemzetközi sikert elérő izraeli mozi volt.
Kishon a ’90-es években el is költözött Svájcba. Úgy érezte, meggyőződése miatt nem becsülik eléggé: ez, persze, jottányit sem változtatott lelkes cionizmusán. Bőven megtehette, hogy oda menjen, ahová csak akar, réges-régen világhírű volt már és Európában, főleg Németországban különösen szerették. Végül a késő kádári Magyarország is befogadta. A ’80-as években sorra jelentek meg szatíráinak, rövid történeteinek gyűjteményei itthon, visszaérkezett a családba, amelynek kitüntetett tagja volt, abba a szellemi dinasztiába, amelyet Karinthy Frigyes, Nagy Endre alapítottak.
Idézet az Alma a fa alatt– A Tízparancsolat használati utasítása (Akadémiai Kiadó, 2004)című kötetéből:
„A kukac vallomása a rendőrőrson Kr. e. a 3013-ik esztendőben
Alulírott ezennel jegyzőkönyvbe mondom, hogy abban az almában tartózkodtam, amellyel állítólag a kígyó kínálta meg Ádám úr nejét. Javaslom az alma fölmentését, amely a vád szerint felelős az emberiség legnagyobb ballépéséért. Az adott időpontban környezetbaráti kukac minőségemben tanyáztam nevezett gyümölcsben. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy semmiféle említésre méltó különbséget nem találtam az úgynevezett Tudás Fájának gyümölcse és a többi hasonló gyümölcsfajta között. Kétségkívül alma volt, olyan, mint a többi, talán egy kicsit piroskásabb, mindenesetre csupán népszerű biogazdasági termény. A gyümölcs feltevésem szerint a Legfelsőbb Helynek csupán alibit szolgáltatott ahhoz, hogy az Édenkertből legálisan kiutasíthassa a két ott lebzselő nudistát. Ezzel szemben az én tartózkodási engedélyemet minden további nélkül meghosszabbították, noha én is ettem a Tudás Fájának gyümölcséből. Az emlékezetes alma paradicsomi válsága óta fáradhatatlanul igyekszik az emberiség a Tízparancsolat törvényeit lehetőleg legálisan megkerülni. Ezen jól megfontolt véleményét elemzi egyedülálló stílusában a világhírű magyar származású humorista, aki ma a Biblia nyelvén ír és a Szentírást eredetiben olvassa.”
