A megszállott svájci tudósember, Auguste Piccard, eredetileg nem a magaslégkört tanulmányozta, még csak nem is hajtotta akkora vágy, hogy valamiféle rekordot döntsön. Fizikusként a kozmikus sugárzás érdekelte, és világossá vált előtte, hogy kutatásait akkor viheti tovább sikeresen, ha valamiképp a magasba emelkedik a Föld felszínéről, és föntről a sztratoszférából tanulmányozza ezt a fontos jelenséget. De oda el kell jutnia valamiképpen…
Auguste Antoine Piccard svájci fizikus léggömbök segítségével tanulmányozta a kozmikus sugárzást. A megoldás, ami a korabeli repülőgépeknél jóval nagyobb magassággal kecsegtetett: hidrogénnel töltött ballon, és valami, ami az addig használt kosaraknál komolyabban védi az utasokat az oxigénhiánytól és az alacsony nyomástól: így építette össze Piccard 1930-ban az első igazi túlnyomásos kabint, amivel már a repülőgép-konstruktőrök is kísérleteztek, de még csak a gép testéhez kapcsolt kapszulák formájában, és csak a harmincas évek végén jelentek meg az első, igazi túlnyomásos utasszállítók (Lockheed XC-35, Boeing 307). Az biztos, hogy Piccard számára elég evidens volt a választás: a családnak volt egy alumínium hordókat gyártó üzeme, volt miből és hol összeszerelni egy túlnyomásos gömbkabint, amely két személy számára is elég volt egy komoly magassági repüléshez. 1932-ben 16,2 kilométeres magasságot ért el. Miközben Piccard a kozmikus sugárzást mérte, bőven volt ideje megfigyelni azt, amit más előtte még sohasem látott: a Föld görbületét, ahogy, megfogalmazása szerint, a lapos korong széle felfelé ível. Az elért magasság nagyobb volt, mint a mai utasszállítók szokásos utazómagassága. A kutatók az osztrák Alpokban, egy gleccseren értek földet, repülésük azonnal világszenzáció lett, onnatól emlegetik a professzort olykor úgy, hogy ’a sztratoszféra Kolumbusza”.
A második útján 1932. augusztus 18-án új kabinnal és rádióval felszerelve Max Cosyns belga fizikussal együtt még magasabbra, 16 940 méterre jutottak fel.
1947-től mélytengeri kutatásokba kezdett és saját tervezésű batiszkáfjával több mint három kilométer mélyre merült. Fia, Jacques Piccard 1960-ban lejutott a Mariana-árok mélyére (11 km). Unokája, Bertrand Piccard munkássága is kiemelkedő, hiszen Brian Jonesszal elsőként kerülte meg hőlégballonnal a Földet (1999).
(Talán nem véletlen, hogy a Star Trek sorozatban az egyik csillaghajó kapitányát Picardnak nevezték el…)
