A Český Krumlov-i Barokk Kastélyszínház (Zámecké barokní divadlo) egyedülálló a világon.
A krumlovi kastélyában zajló színházi kultúráról szóló első közvetett információk a 15. század végéről származnak. A színházi élet igazi felvirágzása azonban a 16. század második felében, Vilém és Petr Vok Rožmberk főurak regnálása idejében következett be. 1675-ben I. Jan Kristián Eggenberg egy színházat rendeztetett be a kastély ún. Szarvas-termében, de már 1680 és 1682 között felépíttetett egy vadonatúj színházépületet az V. kastélyudvarban. Ez az a színház, amit ma is ismerünk. 1765–1766-ban Josef Adam Schwarzenberg felújítatta az épületet és új berendezési tárgyakat és díszleteket vásárolt.
A České Krumlov-i Barokk Kastélyszínház a barokk kor csúcsidőszakának képviselője. A színház páratlan épségben fennmaradt, ma is megtekinthető az eredeti környezet (az épület, a nézőtér, a zenekari árok, a színpad, a színpadtechnika, a díszletek, a jelmezek, a kellékek, a világosítás stb.), és hihetetlenül gazdag archív dokumentáció (librettók, forgatókönyvek, szövegkönyvek, partitúrák, kották, leltárok és a 17–19. századi színházi életre vonatkozó számtalan egyéb anyag) áll rendelkezésre.
Ez a barokk színházhoz csupán a Stockholm közelében fekvő, 1766-ból származó drottningholmi Svéd Királyi Színház fogható, amelynek szintén fennmaradtak a színháztechnikai eszközei.
Várszínház Drottningholmban
Az eredetileg barokk stílussú Várszínház, a későbbiekben teljesen a francia rokokó hatása alá került. Az épületet hosszú ideig nem használták, ezért majdnem teljesen megőrizte eredeti állapotát. A színpadi szerkezetek még ma is működnek. Például a hullám, a vihar és a repülő szerkezetek, melyeket leggyakrabban a deus ex machina hatásokra használták. Az épületben majdnem minden berendezés eredeti. A Drottningholmi Várszínház barokk színház jellegzetes klasszicista jegyekkel.
Alkotói:
Carl Frederik Adelcrantz |vezető építész
Barokk kastélyszínház Gödöllőn
Több mint száz éves álmából ébresztette fel a restaurátorok „csókja” a Gödöllői Királyi Kastély színházépületét. A kastélyszínház egykori létezése ismert volt, helyszíne azonban egészen 1986-ig rejtve maradt. Akkor a felújítási munkák során véletlenül került elő az a darab falfestés, amely felhívta a szakemberek figyelmét a déli szárny épületére. A barokk színház megtalálásának és helyreállításának jelentőségét az adja, hogy Európában ezen kívül csak Dottingholmban (Svédország) és Český Krumlovban (Csehországban) maradtak fenn kulisszás-rendszerű barokk színházak (a vicenzai eredete vitatott), ezért világviszonylatban is különleges érték. A kastélyszínház ugyanakkor hazai viszonylatban is színháztörténeti jelentőségű, miután hamarabb nyílt meg, mint a budai várban kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza.
A barok színházat az 1780-as évek elején, Grassalkovich II. Antal idejében alakították ki a gödöllői kastélyban. Grassalkovich Antalnak a pozsonyi palotájában és az ivánkai kastélyában is volt színháza, ott az előadásokat csak meghívóval lehetett megtekinteni. Gödöllőn is idényjelleggel, akkor voltak előadások, amikor a hercegi udvar a kastélyban tartózkodott. A kastélyszínház részére nem emeltek új épületet, hanem a Kardinális Gangnak nevezett -itt volt gróf Migazzi Kristóf váci püspök érseki lakosztálya- háromszintes szárnyból kibontották a födémet és az így nyert hatalmas teret két részre osztva alakították ki a nézőteret és színpadot. A perspektívával való illúzió keltést segítő oldalkulisszákat a színpad alól mozgatták, felülről pedig úgynevezett szuffitákat engedtek le, melyek a színpadmennyezet felső részét takarták. A színházi élményt a térhatású faldíszítés és a nézőtér felé lejtő színpad tette teljessé. Mivel a gödöllői igazi főűri színház volt, így a legtökéletesebb látvány a hercegi páholy középső székeiről volt látható, onnan, ahol a herceg foglalt helyet. Az egész színház nagyjából 100 fő befogadására volt alkalmas. A színház falait klasszicizáló későbarokk, a teret perspektivikusan tágító falfestés díszíti, amelynek maradványait megtalálták a vastag festékréteg alatt.
A kastélyszínházat 1867-ben szüntették meg (de valószínűleg már az 1800-as évek elejétől nem tartottak benne előadásokat). Ekkor helyezték vissza a kiemelt födémek, majd 15 szobát alakítottak ki a visszanyert szinteket. Közel 130 éves téli álomból ébredt újra a színház 2003. augusztus 8-án, amikor Handel Julius Caesar operájának előadása kelt életre a falai között a Magyar Állami Operaház társulatának előadásában.
