A gyermekbénulás elleni oltóanyag

110 éve született New Yorkban Dr. Jonas Edward Salk amerikai mikrobiológus, a járványos gyermekbénulás elleni oltóanyag kifejlesztője.

Diplomáját a New York-i Orvostudományi Egyetemen szerezte meg. 1940-től 1942-ig a Mount Sinai kórház belgyógyásza, 1943–44-ben a Michigani Egyetem Bakteriológiai Intézetének munkatársa, 1946-ig mikrobiológiai előadója, majd 1947-ig a járványtani tanszék docense volt. 1947-ben a Pittsburghi Orvostudományi Egyetemen kapott állást, annak mikrobiológiai laboratóriumát vezette.

Dr Jones Edward Salk, creator of Salk polio vaccine, at Copenhagen Airport.

1948-ban csatlakozott egy projekthez, amelynek célja a gyermekbénulást okozó vírusok különböző típusainak elkülönítése volt. Hamar rádöbbent, hogy kutatásait egy lehetséges vakcina kidolgozásának irányába kell előremozdítania. 1955-ben nyilvánosságra hozták, hogy a betegség ellen sikerült hatékony oltóanyagot kifejleszteniük. A vakcina első klinikai tesztelésére 1957-ben került sor.

1957-től virológiaprofesszora, valamint 1963-ig a Salk Intézet igazgatóhelyettese volt. 1964-től 1975-ig az Amerikai, az Ausztrál, a Holland, a Belga, a Dán, a Német, a Svéd, a Norvég, a Finn és az Olasz Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.1955-ben a Francia Tudományos Akadémia Aranyérmével, 1956-ban Lasker-díjjal, 1957-ben H. Ricketts-díjjal, 1963-ban Robert Koch Éremmel, 1972-ben F. M. Unfolding-díjjal tüntették ki.

Nevét az 1960-ban általa alapított kaliforniai kutatóintézet viseli.

A járványos gyermekbénulás a poliovírus okozta megbetegedés következtében alakulhat ki. Maga a bénulás egy komplex, több lépcsős folyamat eredménye; a vírus okozta megbetegedések mindössze 1%-a végződik tartós paralízissel.

A vírus az 1900-as évektől egyre inkább terjedt, az 1950-es években aggasztó méreteket öltött a bénulásos megbetegedések száma. A hozzá kapcsolt érzelmekhez hozzájárult az is, hogy elsősorban a gyermekeket érintette. Ez a tény, és az esetek egyre növekvő száma oda vezetett, hogy fokozott nyomás volt a betegséget kutató orvosokon. Verseny indult a vakcina kifejlesztésére és rohamtempóban került sor a humán kísérletekre, ami kezdetben problémákhoz is vezetett.

A betegség során kialakult bénulás teljes rehabilitációja még nem lehetséges, így az ellene való védekezés egyetlen bevált módja az immunizálással történő megelőzés. Az elmúlt több mint fél évszázadban a védőoltásoknak köszönhetően csaknem eltűnt a betegség, de a védekezést mellőző vagy nem megfelelő mértékben használó egyes országokban új járványok törtek ki.