80 éve gyilkolták meg Radnóti Miklós költőt, tanárt, a modern magyar líra kiemelkedő képviselőjét.
Kevés olyan sokszor emlegetett tragédiát ismerünk a magyar irodalom történetéből, mint amilyen Radnóti Miklós meggyilkolása. És, még az is lehet, hogy ezt sem ismerjük eléggé… Radnótit, az egyik legkiválóbb magyar költőt 80 évvel ezelőtt, 1944. november 4-én vagy november 9-én (nem tisztázott, hogy melyik napon) a Győr-Moson-Sopron vármegyei Abda község határában lőtték tarkón több társával együtt. De azt, hogy pontosan mi is történt ott, illetve hogy hogyan teltek Radnóti ezt megelőző napjai, máig nem tudhatjuk.
Nevét Nemesradnót faluról választotta, ahol nagyapja született. Édesanyja és ikertestvére meghaltak a születése során. Nevelőanyjával és húgával, a szintén íróvá lett Erdélyi Ágnessel nagyon jó kapcsolata volt, ők mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.
Magyar–francia szakos középiskolai tanár volt. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
35 éves korában halt meg, munkaszolgálatról hazatérőben lőtték agyon. Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester négyfős kerete 1944. november 4-én vagy november 9-én Abda község határában, a Rábca partján lőtte agyon a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.
Holttestét, illetve annak (Szemenyei-Kiss Tamás szerint) feltételezett darabjait 1946. június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.
Részlet a Razglednicákból:
Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. – Így végzed hát te is, –
súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. –
Der springt noch auf, – hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.
(Szentkirályszabadja, 1944. október 31.)
Felesége, Gyarmati Fanni 102 éves koráig élt, nagy gonddal őrizte és kezelte Radnóti műveit.
