A Föld-rendszer működése, Előadó: Timár Gábor (ELTE TTK, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék)
Időpont: 2024. szeptember 26.
Kivonat: Amikor geofizikáról beszélünk, akkor a gimnazisták arra gondolnak, hogy igen, itt a földrajzot vegyítjük a fizikával. Mindenki másnak általában a földrengések jutnak eszébe erről a szóról – és mind a két gondolat igaz.
Mi hajtja a Földet, mint rendszert? Honnan gyűlik össze az a pusztító energia, amely a földrengésekben megjelenik? Hogyan alakult ki bolygónk, miért van vasmagja, szilikátos köpenye és kőzetburka, miért meleg a belseje és hogyan jut ki belőle a hő? Az előadás végére pedig azt is megbecsülhetjük, hogy a kőzetburok globális mozgásának, a földrengésekért is felelős lemeztektonikának a működtetéséhez hány paksi erőmű energiájára van szükség.
További információ: https://atomcsill.elte.hu/NEW/events/…
A Föld, egészében, zárt rendszernek tekinthető. Határain keresztül folyamatos energiaáramlás történik, hiszen a napsugárzás Földünket állandóan melegíti. Ugyanakkor nagy hullámhosszú infrasugárzás formájában a Föld hőt veszít. Az anyagáramlást tekintve az elszigeteltség nem tökéletes, mert a légkör külső részéből kis mennyiségű hidrogén elszökik az űrbe, illetve meteoritok formájában idegen anyag bejut a rendszerbe. Ez azonban a Föld egész tömegéhez viszonyítva gyakorlatilag figyelmen kívül hagyható, így a Föld valóban zárt rendszer. A Földet felépítő atmoszféra, hidroszféra, bioszféra és geoszféra nyitott rendszerek. Ezek ugyanis egymással állandó kölcsönhatásban vannak, közöttük folyamatosan anyag- és energia kicserélődés történik.
