165 éve ezen a napon jelentette meg Charles Darwin angol természettudós a Fajok eredete című munkáját.
A Készülj velem…biológia csatornát azért hozta létre egy középiskolai tanárnő, hogy a középiskolás diákjai vizsgákra való felkészülését segítse. Az egyik sorozat az evolúcióval foglalkozik.
Ebben a videóban: Biotechnológia és bioinformatika
Mi a bioinformatika?
A bioinformatika határterületi tudományág, tehát több, különböző tudományág ismereteit és módszereit egyesíti. A biológia és informatika kézenfekvő módon ilyen tudományág, de a bioinformatika szintén átfedésben van a matematika, orvostudomány kémia és fizika területeivel. A bioinformatikát lehet a biotechnológia egy részterületeként is értelmezni, de ez inkább definíció kérdése, mintsem konszenzusra alapuló besorolás. A bioinformatika kiindulási adatai biológiai vagy orvosi eredetűek, és ezen adatok rendszerezéséhez, elemzéséhez, interpretálásához és közzétételéhez kínál informatikai, matematikai és statisztikai alapokon nyugvó módszereket és szoftvereket.
A bioinformatikai adatfeldolgozás alapvető célja, hogy viszonylag könnyen értelmezhető eredményekkel lássa el a biológiai és orvostudományi kutatásokat, illetve egyre elterjedtebben, a gyógyászatot. Bioinformatikai módszereket és szoftvereket szerteágazó biológiai és orvosi területen alkalmaznak, de ezek közül a dezoxiribonukleinsavhoz (DNS) kötődő területek kiemelkedőek.
A biotechnológia fogalma és eredete
Tágabb értelemben a biotechnológia biológiai és a biológia mellett más tudományos ismeretek alkalmazása valamilyen gyakorlati cél elérésének az érdekében. Az őskor végén a nemesítéssel, amely a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és állatok háziasításával szinte egy időben jelent meg, az ember befolyásolta az élőlények örökítőanyagát, azaz dezoxiribonukleinsav (DNS)-molekuláit. Bizonyos értelemben a nemesítés már biotechnológiának tekinthető, mivel a megfelelő tulajdonságú élőlények kiválogatásával (mesterséges szelekcióval) és pároztatásával (keresztezésével) az emberi céloknak jobban megfelelő állat- és növényfajtákat hoztak létre.
A mikroorganizmusokat szintén felhasználták különböző élelmiszerek, mint a kenyér, a sajt és a sör, készítésére már a civilizációk megjelenésének hajnalán. A technológia szó használata a fenti esetekre némiképp túlzás abból a szempontból, hogy a korai nemesítés, vagy a mikroorganizmusok felhasználása nem igényelt semmilyen mélyebb tudományos ismeretet. A korai nemesítés például arra az egyszerű gondolatra épült, hogy a kedvező tulajdonságú élőlények kiválasztása és párosítása még kedvezőbb tulajdonságú utódokat fog eredményezni (például a gyorsan futó lovaknak még gyorsabban futó csikója lesz).
