Márai-nap Pozsonyban • A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Pozsony és a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás szeretettel meghívja Önöket A Márai Nap Pozsonyban című rendezvényre, amely 2024. november 4-én 16:00 órakor kezdődik a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi kiállítótermében (Žižkova 16., 1. emelet).
A programban szerepel Márai Sándor húga, Grosschmid Kató naplójának bemutatása, melyet 1918. március 8-án 14. születésnapjára kapott édesanyjától.A napló hasonmáskiadását is bemutathatjuk, amely a Trianon Múzeum gyűjteményét
gazdagító eredeti napló alapján készült a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár közreműködésével.
A naplót Ötvös Anna, Márai-kutató mutatja be Bárdos Ágnes közreműködésével. Múzeumunk gazdagabb lesz dr. B. Szabó Gábor, budapesti ügyvéd adományával, a közönség pedig gazdagabb lesz a Hirtling István és Mészáros Tibor Márai-estek sorozata előadásával, melynek címe Kassától az óceánig.
A program első két részén szlovák nyelvű tolmácsolást biztosítunk.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
„2018-ban az egyik árverésen feltűnt egy izgalmas kézirat, az író húgának 1918–1922 közötti lejegyzett naplója. Ez az időszak eseményekkel és helyszínváltásokkal teli az író életében is, arra lehetett számítani, valami tükröződik ebből húga feljegyzéseiben is. Ez részben beigazolódik: ír arról, hogy bátyja felolvasást tartott Kassán, szomorkodik távollétén vagy éppen azon, hogy Nagyon szomorú karácsonyunk volt, Sanyi betegen van Szanatoriumba. [sic!]
A kézirat vásárlója – mára nyílt titok –- a várpalotai Trianon Múzeum volt, mely később megjelentette kötet formájában az érdekesnek ígérkező oldalakat. A könyv elrendezése ötletes: a bal oldalon a kézirat másolata látható, jobb oldalon a szöveg betűhív átirata illetve jegyzetek vagy korabeli, vonatkozó témájú napilap cikkek részletei.
Az igényes kiállítású kötet szövegét érdemesebb lett volna olvashatóbb formában közölni, a helyesírási hibákkal tarkított szöveg betűhív átirata sokat ront az olvasói élményen, ráadásul az eredeti szövegben egyébként is láthatók a problémásan lejegyzett szavak, kifejezések. Jó ötlet egy-egy témánál felidézni a történések napisajtóban megjelent vonatkozásait, ugyanakkor a jegyzeteket széleskörűbben kellett volna elvégezni és talán elfért volna a karcsú műben egy történeti jellegű ismertetés is a korról és az író ezen éveket érintő tevékenységéről. Mindezekkel együtt is örömteli, hogy közkinccsé tették Márai Sándor lánytestvérének korabeli feljegyzéseit, mivel azok, ha szerényen is, de hozzájárulnak e kevéssé ismert időszak más perspektívájú megközelítéséhez.” (Petőfi Irodalmi Múzeum)
