Technológia Zene

Hammond, az elektromos orgona feltalálója

130 éve született Laurens Hammond (1895. január 11. – 1973. július 3.) amerikai mérnök, feltaláló, az elektromos orgona feltalálója.

Hammond
Hammond L-100

A Hammond-orgona egy általa 1933-ban tervezett és megépített elektro-mechanikus hangszer, melyet 1934. január 19-én szabadalmaztatott.

Csendes elektromos szinkronmotor forgat szinuszevolvens fogprofillal ellátott lágyvas kerekeket. A 91 db hangkerék (C-F#) mögött 1-1 mágneses hangszedő helyezkedik el.

Az elektromos gitárhoz hasonlóan generált hang több kilométernyi bonyolult huzalozáson és kapcsolórendszeren át jut egy egyszerű elektroncsöves előerősítőbe, majd onnan rendszerint egy külső aktív hangsugárzóba. A hangkeltés ezáltal teljesen mechanikus, minimális elektronikával közbeiktatottan. A hangszer lényege annyira bevált, hogy gyakorlatilag kis korrekciókkal gyártották 1935 és 1975 között.

Kialakítása azóta is mintául szolgál sok hasonló elektromos, elektronikus orgonának. Az eredeti koncepció az volt, hogy az orgonákat templomoknak adják el, olcsó alternatívát kínálva a sípos orgonával szemben.

Hamar elterjedt az akkori szalonzenében is, ill. iskolákban, klubokban, stadionokban, polgári otthonokban. Később, az ötvenes években népszerűvé vált a jazzben, bluesban, gospelben, majd az 1960-as évektől a pop- és rockzenében is.

Hammond
Laurens Hammond a találmányával
Hammond
A Leslie hangszóró egy kombinált erősítő és hangszóró, amely egy elektromos vagy elektronikus hangszer jelét vetíti ki, és a hangot a hangszórók előtt lévő terelőkamra („dob”) forgatásával módosítja. Hasonló hatást biztosít a magas hangsugárzó előtt elhelyezett forgó kürtrendszer. Leginkább a Hammond-orgonával hozzák kapcsolatba, bár később az elektromos gitárhoz és más hangszerekhez is használták. Egy tipikus Leslie hangszóró tartalmaz egy erősítőt, egy magas hangú kürtöt és egy mélyhangszórót – bár a konkrét alkatrészek a modelltől függenek. Foto Hustvedt, CC BY-SA 3.0