A farsangi időszak január 6-tól március 4-ig tart 2025-ben, ez azt jelenti, hogy 58 napos lesz a farsang.
Szülőföldünkön a tőkehúzás, illetve a dőrejárás a legelterjedtebb télűző népszokás, amelyeket több helyen is felújítottak az elmúlt évtizedekben. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a bálok, vígságok, vidám összejövetelek időszaka, s különösen az utolsó három napja mozgalmas. Ekkor Csallóköz-szerte is ünnepeltek az emberek. Különösen híres volt a Felső-Csallóköz több falujában, a Tejfalun, Vajkán, Bodakon, Doborgazon, Tárnokon, Szarván, Felbáron, Gombán, Csallóközcsütörtökön, Nagyabonyban, Nemeshodosban, Budafán és Csákányban tartott dőrejárásnak nevezett farsangi alakoskodó játék. Tulajdonképpen ez már a természet ébredését, a tavasz közeledtét jelezte, az ókori téltemető-tavaszváró kultusz maradványa. Az alakoskodók között megjelentek a lakodalmasok (vőlegény, menyasszony, vőfély, násznagy, násznép, zenészek), a mesterséget utánzók (hentes, drótos, borbély és pörsűs) és nem hiányozhatott a maguk után húzott csök (tuskó).
A tőkehúzás némileg a busójárásra hasonlít, nagy múlttal rendelkező, hagyományos népszokás, amelyet hamvazószerdán szoktak tartani, Farsang végén. Fő célja az, hogy a tőkehúzók elkergessék és szórakoztató táncaikkal búcsúztassák a telet és a hideget. A tőkehúzó csapatokban rendszerint elöl mennek az első dorongosok, utánuk a menyasszony és a vőlegény, majd az írnok, a tyúkkosaras és a tőkehúzó, akiket a zenekar és a hátulsó dorongosok követnek. A falu utcáit róják ilyenkor harmonikaszó mellett, rikkantgatva, s a tréfa kedvéért időnként hemperegve is. Ahol nyitott ajtót találnak, portájának udvarába betérnek. A falubeliek szívesen fogadják a dörömbölő tőkehúzókat, udvarukban megvendégelik, üdítővel és farsangi fánkkal kínálják őket. Kosarukba tojást, szalonnát, bort, pálinkát tesznek, az írnok gondosan feljegyzi, kitől mit kaptak. A begyűjtött adományokat hagyományos pocita néven ismert mulatságon fogyasztják el.
A tőkehúzáshoz kapcsolódik a vénlánycsúfolás, viszont ez a népszokás gyakorlatilag kihaltnak tekinthető. Ez a szokás a házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési idény végéig férjhez nem ment leányok ellen. Ilyenkor a leányhoz fatuskót vagy azt jelképező kisebb tárgyat kötöznek, amit bizonyos távolságra el kell húznia. Ezt a feladatot ma a tőkehúzó látja el.
Tőkehúzás Vágfarkasdon (forrás: Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet – Dunaszerdahely)
2025-ben a farsangi időszak kiemelt dátumai:
Január 6. (vízkereszt): A farsangi időszak kezdete
Február 14. (Valentin/Bálint-nap): A szerelmesek ünnepe
Március 2. (farsangvasárnap): A farsang farka kezdete
Március 3. (farsanghétfő): Busójárás Mohácson
Március 4. (húshagyókedd): A farsangi időszak vége, a nagyböjt kezdete
Farsangi időszak vége: húshagyókedd és hamvazószerda. Hamvazószerda a negyven napos nagyböjt kezdete a katolikus liturgiában. A hamvazószerda is mozgó ünnep, melynek időpontja a húsvétvasárnaptól függ; idén március 5-re esik.
A farsang farka a farsangi időszak utolsó három napját jelöli, farsangvasárnaptól húshagyókeddig. Ez a mulatságok, bálok, jelmezes felvonulások és karneválok időszaka, melynek során búcsút intünk a télnek és ünnepeljük a tavasz közeledtét.
A mohácsi busójárás egyedülálló magyar hagyomány, melynek során a busók, ijesztő maskarákba öltözve, szőrmével kifordított bundát, bocskort és kolompot viselve, rituális zajkeltéssel űzik el a telet. A busójárás a farsang farka csúcspontja Mohácson, és 2025-ben február 27-től március 2-ig tart. Eredete a török hódoltság idejére nyúlik vissza. A legenda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült sokácok ijesztő álarcokba öltözve, zajkeltő eszközökkel űzték el a törököket a városból. A busójárás a mai napig őrzi ezt a hagyományt, és a tél elűzésének, a tavasz köszöntésének szimbólumává vált.
A Mohácsi Busójárás (forrás: Mohácsi Busójárás Official)
A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján, és Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai attrakciója. A busójárás egyedülálló hangulata, a busók félelmetes álarcai és a rituális zajkeltés felejthetetlen élményt nyújtanak a látogatóknak.
A legnevezetesebb farsangi karneválok a velencei és a riói karnevál – a velencei a világ egyik leghíresebb karneválja, amit a 13. század óta rendeznek meg; ennek során maszkos bálokat, utcai felvonulásokat és koncerteket rendeznek. A maszkviselés célja kezdetben a társadalmi különbségek elfedése volt, ma már inkább a kreatív ötletek megvalósítására nyújt kiváló alkalmat. Városszerte tartanak bálokat, látványos előadásokat a színes, dekoratív jelmezbe öltözöttek. A jelmezek rendkívül kreatívak és díszesek, a hangulat pedig fergeteges. A riói karnevál a világ legnagyobb karneválja, melyen több millió ember vesz részt. A szambaiskolák lenyűgöző táncprodukciókkal kápráztatják el a közönséget, a hangulat pedig örömteli és energikus. Az egyesült államokbeli New Orleansban megrendezett Mardi Gras is hatalmas felvonulás, amit a nagyböjt előtti kedden tartanak. A neve is utal a hús elhagyása előtti utolsó nagy lakomára, ahol a hedonizmusé a főszerep. A parádé színei a zöld, a lila és az arany, amelyek az igazságot, a hatalmat és a hitet szimbolizálják.
