A Verne Gyula „20 000 mérföld a tenger alatt” című, a Nautilus tengeralattjáróról szóló regénye nem csak kitaláció volt – egy valódi hajó ihlette, amelyet Narcís Monturiol spanyol feltaláló épített.
Narcís Monturiol és az Ictíneo
Narcís Monturiol 1819-ben született a katalóniai Figueres városában. Eredetileg orvosi pályára készült, de később a mérnöki és feltalálói munka iránt fordult az érdeklődése. A tengeralattjáró ötlete egy tengerparti kirándulás során született meg benne, amikor szemtanúja volt a korallgyűjtők veszélyes munkájának. Monturiol elhatározta, hogy olyan eszközt fejleszt ki, amely megkönnyíti és biztonságosabbá teszi az emberek számára a tenger alatti munkavégzést.
Az első Ictíneo prototípust 1859-ben mutatta be Barcelonában. Ez a fa szerkezetű tengeralattjáró emberi erővel működött, és alkalmas volt rövid idejű merülésekre. Később, 1864-ben megalkotta az Ictíneo II-t, amely már gőzép által hajtott rendszert használt, és jelentős technikai előrelépést jelentett. A tengeralattjáró különlegessége az anaerobikus meghajtás, valamint annak a problémának a megoldása volt, hogy hogyan frissítsék fel az oxigént a hermetikusan zárt térben. A Monturiol által konstruált, magnézium-peroxidon alapuló motor a kémiai reakciók során elegendő hőt termelt, hogy vízgőz keletkezzen. A melléktermékként keletkezett oxigént speciális tartályokban fogták fel, ami később friss levegőként szolgált.
Az Ictíneo II rendelkezett légcsere-rendszerrel, valamint biztonságosabb és stabilabb volt, mint elődje. Sajnos a pénzügyi támogatás hiánya miatt Monturiol tervei nem valósulhattak meg teljes mértékben, és az Ictíneo projektet kénytelen volt leállítani.
Hatás Jules Verne munkásságára
Jules Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik úpököse, mélyen inspirálódott a korszak technikai és tudományos útkereséseiből. Verne híres regénye, a Húszezer mérföld a tenger alatt, egy olyan tengeralattjáró, a Nautilus köré épül, amely technikai és műszaki szempontból is megelőzi korát. Az Ictíneo tervei és Monturiol innovációi egyértelműen hatottak Verne elképzelt tengeralattjárójára. A Nautilus működési elvei, mint például a gőzmeghajtás és a légcsere-rendszer, szoros párhuzamba állíthatók az Ictíneo II megoldásaival.
Verne könyveiben nemcsak a technológia játszik kulcsszerepet, hanem az emberi törekvések és álmok megvalósítása is. Monturiol életének és munkásságának tragikus érintettsége – hogy egy zseniális elme nem tudta teljes mértékben megvalósítani elképzeléseit – visszaköszön Verne karaktereiben, különösen Nemo kapitányban. Nemo, aki a technológiát az emberi szabadság és függetlenség szolgálatába állítja, több ponton emlékeztet Monturiol eszméire és törekvéseire.
Az Ictineo I utánzata a Museu Marítim de Barcelona épülete előtt
Monturiol öröksége
Bár Narcís Monturiol neve kevésbé ismert, mint Verneé, hatása mind a technológia, mind az irodalom területén elvitathatatlan. Az Ictíneo fejlesztései előrevetítették a modern tengeralattjárók alapelveit, és bebizonyították, hogy a kreatív gondolkodás képes meghaladni az adott kor technikai korlátait.
Jules Verne munkássága és Monturiol találmányai közötti kapcsolat rávilágít arra, hogy a tudomány és az irodalom közötti párbeszéd milyen termékeny lehet. Verne regényei, amelyek Monturiol ötleteiből is táplálkoztak, generációkat inspiráltak a tudományos kutatások folytatására és a technikai innovációk megvalósítására. Monturiol története pedig emlékeztet arra, hogy az álmok megvalósításához nemcsak tehetségre, hanem társadalmi támogatásra és anyagi háttérre is szükség van.
