Az első szótól, az első gondolattól, az első osztályon át… Az ismeretek és a tudás megszerzésének soha véget nem érő folyamata – anyanyelven a legbiztosabb.
1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.

A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. A veszélyeztetett nyelvek közül havonta két, őshonos lakosok által beszélt nyelv hal ki. Egy nyelv utolsó beszélőjének elhalálozása után a nyelv felelevenítése már nagyon nehéz, ezért egy nyelvet már akkor veszélyeztetettnek minősítenek a nyelvészek, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tűnik, az UNESCO ezért tartotta feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre a jelenségre.
Pakisztánban 1952-ben az urdu nyelvet nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé. Bangladesben, mely akkor még Pakisztán része volt, tiltakozások kezdődtek, mivel a bangladesiek anyanyelve nem az urdu, hanem a bengáli. A bengáli nyelvi mozgalom Dakkában február 21-én nagy tüntetést szervezett, de a rendőrség keményen lépett fel a tüntetőkkel szemben, és közülük ötöt megölt. Bangladesben ezt a napot azóta a bengáli nyelvi mozgalom napjaként ünneplik.
Az esemény emlékére és Banglades javaslatára nyilvánították az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-ét. 2000-ben ünnepelték először, és azóta minden évben rendezvényeket, szimpóziumokat tartanak ezen a napon.
Az anyanyelv az, amely elindítja az embert a tudás megszerzésének véget nem érő útján, az első ismeretektől, az első szavaktól kezdve a gondolkodásig és saját identitásának kialakulásáig – hangsúlyozta felhívásában 2023-ban Bukovszky László akkori kisebbségi kormánybiztos, kiemelve az anyanyelv megőrzésének és mindennapos használatának fontosságát a nemzeti kisebbségek életében.
Ezzel összefüggésben figyelmeztetett, hogy Szlovákiában sok esetben az államnyelv veszi át a kisebbség nyelvének szerepét a nemzetiségi közösségekben is. „A legutóbbi népszámlálás ismét igazolta, hogy veszélyeztetett a nemzeti kisebbségek anyanyelve. Csökken azoknak az állampolgároknak a száma, akik valamelyik kisebbség nyelvét jelölték meg anyanyelvükként” – mutatott rá Bukovszky, hangsúlyozva, hogy ezért egyáltalán nem öncélúak a kisebbségek anyanyelvének megvédésére hozott intézkedések.
A nemzetiségi kisebbségekhez tartozókat felszólította, hogy bátran éljenek nyelvi jogaikkal az élet minden területén.
„A közszféra képviselőihez pedig azzal a felhívással fordulok, hogy a törvényi kötelezettségeken túl is minél szélesebb területen alkalmazzák a nemzetiségi kisebbségek nyelvi jogait.”
Horony Ákos jelenlegi kisebbségi kormánybiztosnak ma mindeddig csak egy szlovák nyelvű személytelen bejegyzésre futotta.
Létezik egy ír frázis, ami tökéletesen leírja az anyanyelv valódi értékét. Így hangzik: ’ní tír gan teanga’ aminek jelentése: nyelv nélkül nincs ország. Identitásunkat nagyban meghatározza a nyelv, amit beszélünk. Sajnos néhány ókori nyelv – beszélői egyre csökkenő száma miatt – kihalásra ítéltetett, néhány nyelv viszont más okból merül feledésbe. Az UNESCO szerint nagy problémát jelent például, ha a szülők nem tanítják meg gyermekeiknek anyanyelvüket, hanem inkább egy másik nyelvet használnak a mindennapokban.
Mi az anyanyelv jelentősége?
Anyanyelvünknek vitathatatlanul nagy szerepe van érzelmi és mentális fejlődésünkben. Ez az a nyelv, ami álmainkban és gondolatainkban megjelenik. Egy erős kapocs, ami meghatározó szerepet tölt be kulturális identitásunk és társadalmi hovatartozásunk tekintetében is. Nem beszélve arról, hogy biztos alapot szolgáltat a nyelvtanuláshoz. Valódi kincs, meghatározó értéke életünknek, olyasmi, amire büszkék lehetünk.
Tudtad?
A magyar nyelv szókészlete milliónyi szóból áll, és közel 13 millióan beszélik világszerte. Az első, a nyelvet említő írásos források a X. századból származnak, de eredete sokkal korábbra nyúlik vissza. A világ 62. legbeszéltebb nyelve (a beszélők száma alapján), Európában pedig a 14. a sorban. Az pedig, hogy pontosan melyik nyelvcsaládba tartozik, folyamatos vita tárgya a nyelvészek között. A hivatalos álláspont szerint az uráli nyelvcsaláddal azonosítják, és a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek között tartják számon.
