425 éve Róma piacterén eretnekként máglyán megégették Giordano Bruno filozófust, szerzetest. A reneszánsz filozófus, komédiaíró, a modernitás legfontosabb filozófiai nézeteinek előfutára, a szabad gondolkodás vértanújaként vonult be a történelembe:
Eredeti nevén: Filippo Bruno, 1548-ban született, itáliai természetfilozófust és dominikánus vándorszerzetes volt. Giordano Bruno többek között azt hirdette, hogy a Föld nem a Világegyetem közepe, hanem a mindenségnek csak egy kis szeletét képezi. Nézetei szerint a világ végtelen – amely Isten végtelenségének felel meg –, valamint egyenértékűek és sokfélék a világrendszerek. Giordano Bruno világnézetét tankölteményekben és párbeszédekben ábrázolta, írt szonetteket és egy komédiát is.
Élete mérföldkőnek számít a szabadgondolkodás és a feltörekvő tudományok történetében, és nagy hatással volt a későbbi tudományos és filozófiai gondolkodásra, valamint az európai liberális mozgalmakra. Legfigyelemreméltóbb a végtelen univerzumról és a világok sokféleségéről (wd) szóló elméletei voltak, amelyekben elvetette a hagyományos geocentrikus (Föld-központú) világképet és túllépett a kopernikuszi heliocentrikus (Nap-központú) elméleten, amely továbbra is fenntartotta a végességet.
A Szent Törvényszék parancsára 1592-ben Velencében elfogták a filozófust, és néhány hónap múlva Rómába vitték. A római inkvizíció hétévi börtön után ítélte máglyahalálra. A Campo dei Fiorin nyílvánosan megégették.
A máglyát a római Campo de Fiorin rakták meg, Bruno nyelvét a kivégzés előtt kivágták, hogy ne szólhasson a tömeghez. Az elé tartott kereszttől elfordult, a lángok kialvása után hamvait a Tiberis folyóba szórták. Írásai indexre kerültek és 1965-ig ott is maradtak, s mivel ma is érvényes teológiai dogmákat tagadott, nem rehabilitálták. A kivégzés 400. évfordulóján a katolikus egyház „mély sajnálatának” adott hangot a „szomorú epizód” miatt, fenntartva, hogy Bruno bíráit az igazság szolgálatának és a közjó előmozdításának szándéka vezérelte, s mindent megtettek a filozófus életének megmentése érdekében…
Giordano Bruno a szólás és a gondolat szabadságának vértanújaként maradt meg az utókor emlékezetében, 1899 óta szobor áll kivégzésének helyén.
Luigi Firpo olasz történész megpróbálta rekonstruálni a később elveszett nyolc vádpontot, ez alapján a római inkvizíció feltehetőleg a következő vádakat emelhette ellene:
- a katolikus hittel ellentétes nézeteket vall, és ellene beszél;
- a katolikus hittel ellentétes nézetei a Szentháromságról, Krisztus istenségéről és Megtestesüléséről;
- a katolikus hittel ellentétes nézetei Jézusról, mint Krisztusról;
- a katolikus hittel ellentétes nézetei Mária szüzességével kapcsolatban;
- a katolikus hittel ellentétes nézetei mind az átlényegülésről és a szentmiséről;
- a világok sokaságának létét (kozmikus pluralizmus (wd)) és azok örökkévalóságát állítja;
- hisz a lélekvándorlásban és az emberi lélek más élőlényekbe való vándorlásában;
- varázslással és jóslással foglalkozik.
A peranyag dokumentuma nem maradt az utókorra.
