120 éve e napon hunyt el Jules Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom megalapozója. Nemzedékek gondolkodásmódját, világlátását, fantáziáját alakította, inspirálta.
„Minden, amit kitalálok, minden, amit elképzelek, a valóság alatt marad, mert eljön majd a pillanat, amikor a tudomány alkotásai túltesznek a képzelet szüleményein.” – Jules Verne
Jules Verne leginkább a regényei nyomán szerzett hírnevet, azonban fontos kiemelni, hogy élete során számos színdarabot, novellát, önéletrajzot, verset, dalt, tudományos, művészi és irodalmi cikket is írt. A legfontosabb írók között tartják számon Franciaországban és Európa nagy részén, többek között azért, mert rendkívül nagy hatást gyakorolt az avantgarde és szürrealizmus műfajára.
Az angolszász országokban viszont nem kedvelték ennyire és nem igazán ismerték el. Gyerekkönyvírónak tartották, mivel a fordítások nem adták át teljesen jól könyvei tartalmát. Azonban az 1980-as évek óta jelentősen javul a híre. Jules Verne a második legtöbbet fordított író Agatha Christie után, még Shakespeare-t is megelőzi.
Sokszor a sci-fi atyjának is hívják, mivel a science fiction az ő idejében mást jelentett. Akkor minősült egy mű sci-fi-nek, ha például egy megoldatlan tudományos jelenség megjelent a történetben. Akkoriban a földrajz is ebbe a kategóriába tartozott, így már érthető, miért tartoznak a Jules Verne-könyvek sci-fi műfajába.
A magyar írók is inspirálódtak a francia szerző által: Jókai Mór több műve is hajaz a kalandregényekre, és ezt Jókai sosem tagadta. Karinthy Frigyest is megihlette.
Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Évtizedeken át ifjak és kevésbé ifjak olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit, amelyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült. Regényeiben száznyolc – a maga korában őrületnek tűnő – tervet és találmányt ír le, ezek közül hetven máig elkészült, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm.
A mi számunkra talán a legérdekesebb a Sándor Mátyás. Hőse egy magyar úr, az 1849 után osztrák elnyomás alá kerülő haza szabadsághőse, aki börtönből menekül. Sikeres szökése után álnévvel bosszút áll minden sérelemért. Kétségtelen a téma feltűnő rokonsága Dumas Monte Christo grófja című híres regényének cselekményével. Verne maga is úgy dedikálta Dumas-nak, hogy a téma alapmozzanatait tőle orozta. A zsákmányt ezzel az ajánlással tisztelettel visszaadja.
Verne soha nem járt Magyarországon. A személyek magyar neveit a térképről és a történelemkönyvekből vette. Szerepel itt Torontál Simon, Szatmár László, a hős leányát Szávának hívják, holott ez a folyónév inkább szerb férfinév. Egy tanárt Bátori Istvánnak hívnak. A gonosz ember neve Sárkány… De a regény nagyon szép, szívhez szóló romantikus mű. A 120 éve halott szerző élőbb és frissebb, mint példaképei és követői. Jules Verne francia író, de nálunk Verne Gyula, mert a miénk is.
