Nincs olyan Európai Uniós ország, amelynek lakossága számára egyértelműen „jó” lenne a nyári időszámítás tisztán fiziológiai szempontokat figyelembe véve. A tudományos kutatások többsége inkább a lehetséges negatív hatásokra összpontosít, különösen a cirkadián ritmus megzavarására.
Ám ha a potenciális, nem feltétlenül tisztán fiziológiai „előnyöket” nézzük, akkor a következő szempontokat vehetjük figyelembe az EU-n belül:
- Északi tagállamok: Az északi EU-tagállamokban (például Finnország, Svédország) a nyári napok rendkívül hosszúak. A nyári időszámítás ebben az esetben eltolhatja a világos órákat az esti időszakra, ami lehetővé teheti az emberek számára, hogy még több természetes fényben töltsék a szabadidejüket a munka vagy iskola után. Ez javíthatja a hangulatot és növelheti a szabadtéri tevékenységek lehetőségét. De még ezeken a területeken is jelentkezhetnek a cirkadián ritmus zavarai.
- Közép-Európai tagállamok: A közép-európai országokban (például Németország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) is érvényesülhet a hosszabb esti világosság előnye, de a nappalhossz változása nem is olyan extrém, mint északon.
Fontos ismételten hangsúlyozni, hogy a nyári időszámítás bevezetése minden EU-tagállamban ugyanazt a fiziológiai kihívást jelenti: a hirtelen egy órás eltolódás megzavarja a szervezet belső óráját. Ez alvásproblémákhoz, fáradtsághoz és koncentrációs nehézségekhez vezethet minden lakos számára, függetlenül az adott ország földrajzi elhelyezkedésétől.
Jelenleg az Európai Unióban is zajlik a vita a nyári időszámítás eltörléséről éppen a potenciális negatív egészségügyi és társadalmi hatásai miatt. Sok tagállam támogatja az eltörlést, és az Európai Parlament is megszavazta annak lehetőségét, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, állandó nyári vagy téli időszámítást alkalmaznak-e.
A napkelte és napnyugta időpontjának figyelembevétele rávilágít a nyári időszámítás eltérő hatásaira a nyugati és keleti fekvésű országok lakosságára, még akkor is, ha ugyanabban az időzónában vannak.
Alapelv: A nyári időszámítás (DST) egy órával előre tolja az órát a standard időhöz képest. Ez azt jelenti, hogy a napkelte és napnyugta is egy órával később következik be az óra szerint.
Nyugati fekvésű országok:
- Standard idő: A nyugati fekvésű országokban (egy adott időzónán belül) a napkelte és napnyugta a standard idő szerint általában már viszonylag későn következik be. Ennek oka, hogy a Nap később éri el a legmagasabb pontját az égen az adott időzónában.
- Nyári időszámítás: A DST tovább tolja a napkelte időpontját a reggelre. Ez azt jelentheti, hogy az emberek később ébrednek fel természetes fényre, és a reggeli órákban hosszabb ideig van sötét vagy szürkület. A napnyugta viszont még későbbre tolódik, ami hosszabb ideig tartó világos estét eredményez.
- Fiziológiai hatások:
- A későbbi napkelte nehezebbé teheti a reggeli ébredést a belső óra számára, különösen a „reggeli pacsirták” számára.
- A hosszabb esti világosság ösztönözheti a szabadtéri tevékenységeket és a társasági életet, ami pozitív lehet a hangulatra. Ugyanakkor el is tolhatja a lefekvés idejét, ami alváshiányhoz vezethet.
- A reggeli sötétség befolyásolhatja a melatonin termelését és a cirkadián ritmus beállítódását.
Keleti fekvésű országok:
- Standard idő: A keleti fekvésű országokban (ugyanazon időzónán belül) a napkelte és napnyugta a standard idő szerint általában korábban következik be. A Nap hamarabb éri el a legmagasabb pontját az égen.
- Nyári időszámítás: A DST itt is egy órával késlelteti a napkelte időpontját, de mivel az eredetileg korábban volt, valószínűleg még mindig „elfogadhatóbb” időpontban következik be, mint a nyugati országokban. A napnyugta viszont jelentősen későbbre tolódik, ami nagyon hosszú, világos estéket eredményezhet.
- Fiziológiai hatások:
- A napkelte eltolódása kevésbé lehet zavaró, mivel az eredetileg korai időpont még a DST után is viszonylag koránra eshet.
- A rendkívül késői napnyugta komolyabban befolyásolhatja a lefekvés idejét és az alvás minőségét. A szervezetnek sötétségre van szüksége a melatonin termeléséhez, és a hosszan tartó világosság ezt megakadályozhatja. Ez különösen a „baglyok” számára lehet problémás, akik amúgy is hajlamosak későn feküdni.
- A reggeli fény még mindig elegendő lehet a cirkadián ritmus beállításához, de a túlzott esti világosság felboríthatja ezt az egyensúlyt.
Példa az Európai Unión belül:
Vegyük például a Közép-európai időzónát (CET). Lengyelország (keleten, 6:13) és Spanyolország (nyugaton 8:11) is ebben az időzónában található. Standard idő szerint Lengyelországban két órával korábban kel fel és nyugszik le a Nap, mint Spanyolországban. A nyári időszámítás bevezetése Lengyelországban egy még korábbi napkeltét tolna el későbbre, és egy korábbi napnyugtát még későbbre. Spanyolországban pedig egy már eleve késői napkelte tolódna még tovább, és a napnyugta is még későbbre kerülne.
A nyári időszámítás a nyugati fekvésű országokban a reggeli sötétséget növelheti, míg a keleti fekvésű országokban a nagyon késői napnyugta okozhat nagyobb fiziológiai problémákat, különösen az alvás szempontjából. Mindkét esetben a cirkadián ritmus megzavarásának kockázata fennáll, de a hangsúly a nyugati országokban a reggeli, a keletiekben pedig az esti fényviszonyok eltolódásán lehet. Ez is alátámasztja, hogy a nyári időszámítás fiziológiai hatásai nem egységesek, és földrajzi fekvésenként eltérőek lehetnek.
A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az Európai Uniónak sürgősen változtatnia kell időzóna-szervezésén. A szakértői véleményekkel összhangban egy könnyű és egyszerű megoldást javasoltak, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy a napidőhöz (természetes időhöz) minél közelebbi állandó időzónákat vezessenek be. Konkrétan az ajánlás szintjén két különböző, de egymást kiegészítő lépést terveztek a tagállamoktól függően.
Melyik a két lépés?
E javaslat célja, hogy a politikai képviselők és döntéshozók mindkét lépést végrehajtsák.
1. lépés: A tavaszi nyári időszámításra (DST) történő óraátállítás eltörlése, a téli időszakban használt óraidőn való maradás és a jelenlegi normál idő fenntartása. Ki: Minden uniós ország.
Az eredmények szemléltetése:
E lépés után egyes országok – bár kisebb mértékben – még mindig eltérést tapasztalnának a napidőhöz képest földrajzi elhelyezkedésük miatt. Ezeknek az országoknak erősen ajánlott a 2. lépés megtétele.
2. lépés: Hét országnak kell a jelenlegi standard időzónáját az ajánlott időzónára (a földrajzilag legmegfelelőbb napalapú időzónára) átállítania. Ezenfelül ősszel egy utolsó alkalommal egy órával visszafordítanák az órájukat, alkalmazkodva az új normaidőhöz.
Melyik országok?
Görögország, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Írország.
Alkalmazkodnának:
Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Írország → Nyugat-európai időzóna, UTC±0.
Végezetül néhány politikai megfontolást kell végezni azon tagállamok esetében, amelyeknek a területei különböző időzónákban vannak (Franciaország és Korzika; valamint a kontinentális Görögország és a görög szigetek). Az egyik lehetséges megoldás az, amelyet Spanyolország és a Kanári-szigetek esetében alkalmaznak, amelyek különböző időzónákkal rendelkeznek. Bizonyos esetekben, ha a területek közel vannak egymáshoz, ugyanazt az időzónát lehet használni, még akkor is, ha az földrajzilag nem megfelelő. Az európai kontinensen kívüli európai területek esetében egyedi megoldásokat kell találni.
Eredmények:
