Szlovákiának arányos választási rendszere van, ezért a voksolás egyfordulós. Az arányos rendszer feltétele egy többmandátumos választási körzet, melyben a választók nem egy konkrét jelöltre, hanem egy pártlistára adják szavazatukat. A parlamenti mandátumokért így elsősorban nem személyek, hanem pártok versengenek.
Parlamenti választást négyévente tartanak, államelnöki és megyei választásokat szintén, az európai választásokra ötévente kerül sor. 1994 és 2012 után ez lesz a harmadik előrehozott választás az ország történelmében.
A mandátumot a pártok a leadott szavazatok arányában nyerik el – ebből adódik az arányos megnevezés. Ez a fajta – Európában leginkább elterjedt – választási rendszer elsősorban a kisebb pártoknak kedvez, ugyanakkor hitelesen tükrözi a parlamentben a politikai erők országos támogatottságát.
A választójogi törvény értelmében a Szlovák Köztársaság egész területe egy választási körzetet alkot.
A szavazatok számlálása
A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket legkésőbb 30 nappal a választások előtt. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában 1000 választónak kell jutnia. A község távol eső részein önálló szavazókörzetet lehet létrehozni, ha legalább 50 választó van az adott körzetben.
![Szlovákia választási rendszere](https://i0.wp.com/www.bystricoviny.sk/wp-content/uploads/2023/06/scitanie-hlasov.jpg?resize=328%2C224&ssl=1)
Külön szavazókörzet alakítható ki az egészségügyi és szociális intézményekben, ha legalább 100 választó van ott. Ebből adódik, hogy egy nagyobb településen több szavazókörzetet is létrehoznak.
A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig, azaz 2020. február 28-ig kell beérkezniük. (Körülbelül 300 ezer szlovák állampolgár él tartósan külföldön, közülük 30-50 ezer fő magyar nemzetiségű.)
A pártoknak és pártkoalícióknak legkésőbb 90 nappal a választások előtt le kell adniuk a listájukat a választási bizottság jegyzőjének.
A bejutási küszöb:
- az önállóan induló pártoknak 5 százalék,
- két vagy három pártból álló pártszövetségeknek 7 százalék,
- négy vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10 százalék.
Állami támogatásban később a legalább 3 százalékot elérő pártok részesülnek. A választáson való induláshoz a pártoknak letétbe kell helyezniük 17 000 eurót. A pártok 3 millió eurót költhetnek a kampányra, melyről transzparens számlát kell vezetniük.
![Szlovákia választási rendszere](https://i0.wp.com/www.magyar-iskola.sk/wp-content/uploads/2021/03/1920px-slovaquie_conseil_national_2020svg.png?resize=770%2C396&ssl=1)
Választási körzetetek
A szavazásra és a szavazatok számlálására a községek polgármesterei választási körzeteteket hoznak létre, és kijelölik a választási helyiségeket. A törvény szerint egy szavazási körzetre arányában ezer választónak kell jutnia.
A választáson preferenciális szavazás folyik, azaz a választók rangsorolják a jelölteket. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy nevet be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt nevét legalább az összes pártszavazat 3 százalékát elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik.
Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet. Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor az automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számít.
A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.
Szavazásra jogosult minden szlovák állampolgár, aki a választás napjáig betölti 18. életévét. A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig kell beérkezniük.
Választási kampány
A választási kampány szeptember 28-án éjfélkor ér véget, azt követően tilos kampánytevékenységet és ellenkampányt folytatni. A törvény megsértéséért 30 ezertől 300 ezer euróig terjedő bírság szabható ki, a médiára pedig 1000-től 10 ezer euróig terjedő bírság, ha információkat közöl a jelöltekről.
A törvény szerint minden választás előtt kampánycsend lép életbe, a szavazás napja előtt 48 órával, a szavazóhelyiségek bezárásáig.
Szintén tilos választási közvélemény-kutatásokat közzétenni a szavazás napja előtt 48 órával, a szavazóhelyiségek bezárásáig. A választás napján exit poll felméréseket lehet végezni a szavazóhelyiséget elhagyó választók körében. Eközben tilos a szavazók befolyásolása és a szavazás menetének megzavarása.
A választási költségvetést mindenkinél egy 14 tagú állami bizottság ellenőrzi majd, ebből 10 tagot a parlamenti pártok delegálnak a testületbe. Öt tagot a kormánypártok adnak, ötöt az ellenzék. Egy tagot jelöl az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész és az Állami Számvevőszék. A büntetéseket is ez az állami bizottság szabja ki.
Minden pártnak és jelöltnek külön bankszámlát kell nyitnia a választásokra, amely nyilvános kell, hogy legyen.
Az alábbi prezentáció 2015-ben készült, azóta már más a parlament összetétele és a köztársasági elnök személye is változott.
Választási törvény 43. §
- A bejutó parlamenti pártokra és koalíciókra leadott érvényes szavazatok összegét elosztják 151-gyel (a mandátumok száma növelve eggyel). A szám, amely így kijön, egész számra felkerekítve megadja az országos megválaszthatósági szavazatszámot.
- Az összes érvényes szavazatot, melyet a politikai párt vagy koalíció kapott, elosztják a megválaszthatósági szavazatszámmal, és a politikai párt vagy koalíció annyi mandátumot kap, ahányszor a megválaszthatósági szám megvan a politikai párt vagy koalíció által megszerzett összes érvényes szavazat összegében.
- Ha ilyen módon a lehetségesnél eggyel több mandátum kerül kiosztásra, a felesleges mandátumot attól a politikai párttól vagy koalíciótól veszik el, amelynek az esetében az osztás során a legkisebb a maradék. Azonos maradék esetén a mandátumot az a politikai párt vagy koalíció veszíti el, amely kevesebb szavazatot kapott. Ha a megszerzett érvényes szavazatok száma egyenlő, sorsolás dönt.
- Ha ezzel a módszerrel nem kerül kiosztásra az összes mandátum, vagy ha a politikai párt vagy koalíció kevesebb jelöltet állított, mint ahány mandátumot neki kiosztottak, a Központi Választási Bizottság ezeket a mandátumokat azoknak a politikai pártoknak vagy koalícióknak osztja ki, amelyeknél az osztást követően a legnagyobb a maradék. Egyenlő maradékok esetén az a politikai párt vagy koalíció kapja meg a mandátumot, amely több szavazatot szerzett. Ha szavazategyenlőség áll fenn, sorsolás dönt.
- Az egyes politikai pártok vagy koalíciók jelöltjei a mandátumot olyan sorrendben kapják meg, amilyenben a jelöltlistán szerepelnek. Ha azonban a választópolgárok, akik e politikai pártra vagy koalícióra szavaztak, éltek az elsőbbségi szavazatok lehetőségével is, először az kap mandátumot, aki az ezen politikai pártra vagy koalícióra leadott érvényes szavazatoknak legalább a három százalékát elsőbbségi szavazatként megszerezte. Abban az esetben, ha a politikai párt vagy koalíció több mandátumhoz jut, és jelöltjei közül többen teljesítik az előző mondatba foglaltakat, a mandátumot fokozatos sorrendben kapják a legtöbb megszerzett elsőbbségi szavazattól kezdődően. Ha szavazategyenlőség áll fenn az elsőbbségi szavazatokban, a döntő a jelöltlistán elfoglalt sorrend.
- A mandátumhoz nem jutó jelöltek tartaléknak számítanak.