A melléknevek (fokozás és helyesírás)
A tulajdonságok mértékét a melléknév fokozásával fejezzük ki. A melléknévnek 3 foka van: alapfok: keskeny – nincs jele, középfok: keskenyebb – jele a -bb, valamint a felsőfok: legkeskenyebb – jele: leg- … -bb. Továbbá megkülönböztetünk egy túlzófokot is: legeslegkeskenyebb – jele a legesleg-…-bb. Egyes gyakori melléknevek fokozásakor előfordul, hogy megváltozik a szó töve, pl. jó – jobb, hosszú – leghosszabb.
Nem minden melléknév fokozható. (pl. balatoni, világoskék, hófehér)
A rendhagyó melléknevek:
1. –só/-ső végű melléknevek (alsó, felső, utolsó, külső, belső): középfok jelét nem használjuk felsőfokban pl. legalsó, legfelső, legutolsó, legbelső De: Legfelsőbb Bíróság
2. –ú/-ű végű összetett melléknevek:
a. elvont jelentésű: az elvont utótagot fokozzuk:
rosszmájú – rosszmájúbb – legrosszmájúbb
nagyvonalú – nagyvonalúbb – legnagyvonalúbb
nagyszájú – nagyszájúbb – legnagyszájúbb
b. konkrét jelentésű: az előtagot fokozzuk és a tagokat mindig különírjuk:
kisméretű – kisebb méretű – legkisebb méretű
nagyszámú – nagyobb számú – legnagyobb számú
A melléknevek helyesírásakor figyelni kell arra, hogy:
• végükön az ó, ő, ú, ű mindig hosszú (sűrű, alsó, hosszú, keserű)
• az s-re végződő melléknevek kiejtése és írása különbözik (kisebb, pirosabb)
• az –i melléknévképző mindig rövid (keszthelyi, mátrai)
• a színt jelölő összetett mellékneveket egybeírjuk (narancssárga, királykék)
• legtöbbször ly szerepel bennük (veszélyes, kristályos, mély)
• az anyagneveket egybeírjuk (ezüstvilla, pamutzokni)
• az összehasonlítást kifejező mellékneveket egybeírjuk (hollófekete, mézédes)
Tanító: Sörös Angéla
Értékelő/konzulens: Leczkési Anikó
https://viki.iedu.sk/content/18_MJL_6r_Pridavne_mena_stupnovanie_a_pravopis.pdf
