A közszolgálati szlovák televízióban megy az a reklám, melyben az alternatív információk kitalálója a kukába kidobott, leselejtezett iskolai földgömbökről állítja: ideje volt megszabadulni tőlük, hiszen mindenki tudja mára, hogy a Föld lapos…
Martin Behaim felfedező és térképész, az első földgömb megalkotója persze nem gondolt semmi ilyesmit.
Albrecht Dürerhez, Veit Stosshoz, Adam Krafthoz és Hans Sachshoz fogható: Martin Behaim a nürnbergi reneszánsz „aranykorának” legismertebb személyiségei közé tartozik.
A kereskedéssel is foglalkozó földrajztudós, kutató és egyben kalandor neve elválaszthatatlan a „Behaim-glóbusztól”, a világ 1492-ből fennmaradt legrégibb földgömbjétől, amely napjainkban a nürnbergi Germán Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
Behaim 515 esztendeje, 1507. július 29-én hunyt el Lisszabonban nagy szegénységben.
Sokoldalú egyéniség volt: kereskedő, tengerjáró és felfedező egy személyben.
1459. október 6-án született a nürnbergi Hauptmarkton, a Frauenkirchével szemben álló házak egyikében. A család kereskedéssel foglalkozott és a patríciusok közé sorolták. Martin textilkereskedői képzettséget szerzett a flandriai Mechelnben és Antwerpenben. 1482–83-ban főleg Nürnbergben tartózkodott, mielőtt ismét Antwerpenbe költözött volna. Nemsokára azonban a szó szoros értelmében új életet kezdett.
Az 1484-86-os években Behaim addig még teljesen ismeretlen területre lépett: tengerhajózásba kezdett.
Portugáliába ment és nyilvánvalóan onnan több utat is tett Afrikába.
A híres Glóbusz feltünteti, hogy 1485-ben Afrika nyugati partjai mentén hajózott.
Hazatérése után Portugáliában lovaggá ütötték és benősült egy portugál nemesi családba. A kalandos életű Behaim 1490-ben örökségi ügyben visszatért szülővárosába. Ott összeveszett nővéreivel és három év elteltével – további kalandozások után – ismét Portugáliában telepedett le.
Nürnbergi tartózkodása alatt jött létre legjelentősebb alkotása: a Glóbusz.
Először agyagból készített golyóbist és azt textilből, papírból és enyvből álló „bőrrel” vonta be. A külső felszínt azután a miniatűr festő, Georg Glockendon Behaim irányításával befestette.
A Glóbusz 15 hét alatt készült el és a költségeket a nürnbergi városi tanács állta.
A „földgömb” az 1492-es évből való és természetesen még nem tüntethette fel Amerikát, amelyet ugyanabban az évben fedezett fel Kolumbusz Kristóf.
Ettől eltekintve is számos hiba figyelhető meg azonban rajta; összességében „hagyományos földrajzi elképzelések és időszerű felismerések keveréke”. Az nem egészen világos, hogy miért is készítette Behaim a Glóbuszt. Szakértők feltételezik, hogy ezzel akarta megnyerni a nürnbergi városi tanácsosokat és kereskedőket, hogy szervezzenek felfedező hajóutat Nyugatra.
A Glóbusz volt az 1490-es évek második nagyszabású kulturális alkotása Nürnberg birodalmi városban.
Ugyanabból az időből való Hartmann Schedel (1440-1514) nürnbergi humanista Világkrónikája, a könyvnyomtatás művészetének egyik jelentős alkotása is.
Nürnbergben napjainkban Martin Behaimra többek közt a róla elnevezett gimnázium és egy emlékmű emlékezetet a Theresienplatzon.
