Miközben jelenleg éppen olyan klímaváltozás zajlik, amely a globális átlaghőmérséklet növekedésével jár, bizonyos szempontból ma is jégkorszakban élünk, hiszen léteznek a földfelszínnek szüntelenül fagyott területei – ilyen például az Antarktisz. Ám ez korántsem volt mindig így. Bár a déli kontinens a kréta korszakban már ugyanott volt, mint most, mégis sűrű erdők borítottak, tele dinoszauruszokkal. Mi változott meg nagyjából harmincötmillió éve, amikor bekövetkezett a földtörténet egyik leghirtelenebb lehűlése? És hogyan járulnak hozzá egy áramlástani laborban dolgozó fizikusok ennek a rejtélynek a megfejtéséhez?
Vincze Miklós (MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport)
Időpont: 2022.01.13.
A „jégkorszak”
Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki. Geológiai meghatározás szerint olyan időszak, amikor a Földön állandó sarki jégtakaró van jelen.
Az eljegesedések alatt megfigyelhetők hidegebb és melegebb korszakok, ezek a glaciálisok és az interglaciálisok. Magára az eljegesedésre és a glaciális korszakra is használják a jégkorszak kifejezést.
A földtörténet során legnagyobbrészt nem volt jelen sarki jégtakaró a Földön. Ezt az állapotot csak néhány jellegzetes eljegesedési időszak törte meg. A jelenleg is fennálló eljegesedés a kainozoikumi eljegesedés, melynek interglaciális szakaszában vagyunk. (wiki)
