A Holt-tengerben azok sem süllyednek el a vízben, akik egyáltalán nem tudnak úszni. Sőt, akár újságot is olvashatnak a vízben, hanyatt fekve! Hogyan lehetséges ez? Miféle különleges vize van a Holt-tengernek? A megoldást Arkhimédész törvényében keressük.
Arkhimédész törvénye:
Minden folyadékba (sőt, gázba) merülő testre felhajtóerő hat, aminek nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék (illetve gáz) súlyával.
Arkhimédész
(Szirakuza, i. e. 287. – Szirakuza, i. e. 212.)
Görög matematikus és fizikus. Apja Pheidiasz csillagász (nem a szobrász) volt. Valószínű, rokona lehetett szülővárosa uralkodó családjának. Már jónevű matematikusként utazott Alexandriába, ahol barátságot kötött az ott dolgozó csillagászokkal, matematikusokkal és többek között Eratoszthenész-szel is. A második pun háború alatt találmányaival hozzájárult városának védelméhez. Amikor i. e. 212-ben a rómaiak elfoglalták a várost, az egyik katona leszúrta a gondolataiba merült tudóst. („Ne zavard köreimet!” – a legenda szerint ezeket mondta közvetlenül halála előtt, mikor a homokba rajzolt ábráit a katona összetaposta).
Fizikai tárgyú műveiben a matematika mintájára axiomatikus tárgyalási módot követett. Megfogalmazott a megfigyelésből származó alaptörvényeket, és ezekből vezette le fizikai tételéit. Ő fedezte fel az emelők és a csigák egyensúlyi törvényeit. Az ‘Úszó testekről’ című könyvében írta le a róla elnevezett törvényt, valamint az úszó testekre vonatkozó következtetéseit. A fizikai módszerek, főleg az emelőtörvények alkalmazásával számos terület- és térfogatszámítási eredményt sejtett meg, amelyeket aztán a kimerítés módszerével igazolt. Ilyen módon végzett súlypont-meghatározásokat is.
Életéről számos legendát ismerünk. Vitruvius római építész mondja el, hogy amikor Hierón király egy ötvösnek bizonyos mennyiségű aranyat adott azért, hogy belőle koronát készítsen, gyanút fogott, hogy az ötvös az arany egy részét ezüsttel helyettesítette. Hierón a csalás kiderítésével Arkhimédészt bízta meg, aki a megoldásra akkor jött rá, amikor a fürdőben észrevette, hogy vízbe merülő teste könnyebbé vált. Az elbeszélés szerint mindenről megfeledkezve kiugrott a medencéből, és meztelenül rohant haza, hogy a felfedezett módszerrel igazságot tegyen. Közben a megtalált törvény fölötti örömében a „heuréka” (megtaláltam) szót kiáltozta.
