Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön, Petrovics István és Hrúz Mária gyermekeként. A Petőfi felvett, költői név, az anyakönyvben ő is Petrovicsként szerepel. Édesapja jómódú mészárosmester és kocsmáros volt, aki fiát gondosan taníttatta, utóbb azonban tönkrement, és a leendő költőre nehezebb idők jöttek. Petőfi az ország számos városában járt iskolába: Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon, Selmecbányán, végül a pápai református kollégiumban tanult. 1842-ben az Athenaeum című folyóiratban megjelent A borozó című verse.
Iskolaéveinek leteltével vándorszínésznek állt, majd Pestre került, és Vahot Imre lapjának, a Pesti Divatlapnak dolgozott szerkesztőként. A János vitéz című elbeszélő költeményét 1844. november-decemberében írta, és 1845-ben már önálló kötetként is megjelent. 1846 őszén megismerkedett Szendrey Júliával, az erdődi jószágigazgató leányával, és egy év múlva összeházasodtak. 1847-ben, a Toldi megjelenése után barátságot kötött Arany Jánossal.
Petőfi élete és költészete szorosan kapcsolódik az 1848–1849-es forradalomhoz és szabadságharchoz.
Az 1848. március 15-i pesti forradalmi események egyik vezéralakja volt, március 13-án írt Nemzeti dal című verse a forradalom egyik jelképévé vált. 1848 őszétől részt vett a szabadságharcban. Decemberben megszületett a kisfia, Petőfi Zoltán. 1849 elejétől Bem tábornok seregében szolgált, aki kedvelte őt, és óvta a csatáktól. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben tűnt el, Fehéregyháza határában.
Petőfi Sándor élete röviden • Tanár: Herédi Károly
