SI mértékegység
A fizikai mennyiségek használt nevét és jelét a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal írja elő, hazai szabályozását a Mérésügyi törvény határozza meg.
| Alapmennyiség | Mértékegység | ||
| neve | jele | neve | jele |
| hosszúság | l | méter | m |
| tömeg | m | kilogramm | kg |
| idő | t | másodperc | s |
| elektromos áramerősség | I | amper | A |
| termodinamikai hőmérséklet | T | kelvin | K |
| anyagmennyiség | n | mól | mol |
| fényerő | Iv | kandela | cd |
SI-prefixumok
A mértékegység többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, alább felsorolt prefixumok (SI-prefixumok) segítségével lehet képezni:
| SI-előtagok | ||||
| Előtag | Jele | Szorzó | ||
| számnévvel | hatvánnyal | számmal | ||
| yotta- | Y | kvadrillió | 1024 | 1 000 000 000 000 000 000 000 000 |
| zetta- | Z | trilliárd | 1021 | 1 000 000 000 000 000 000 000 |
| exa- | E | trillió | 1018 | 1 000 000 000 000 000 000 |
| peta- | P | billiárd | 1015 | 1 000 000 000 000 000 |
| tera- | T | billió | 1012 | 1 000 000 000 000 |
| giga- | G | milliárd | 109 | 1 000 000 000 |
| mega- | M | millió | 106 | 1 000 000 |
| kilo- | k | ezer | 103 | 1 000 |
| hekto- | h | száz | 102 | 100 |
| deka- | da(dk) | tíz | 101 | 10 |
| – | – | egy | 100 | 1 |
| deci- | d | tized | 10-1 | 0,1 |
| centi- | c | század | 10-2 | 0,01 |
| milli- | m | ezred | 10-3 | 0,001 |
| mikro- | μ | milliomod | 10-6 | 0,00 000 1 |
| nano- | n | milliárdod | 10-9 | 0,00 000 000 1 |
| piko- | p | billiomod | 10-12 | 0,00 000 000 000 1 |
| femto- | f | billiárdod | 10-15 | 0,00 000 000 000 000 1 |
| atto- | a | trilliomod | 10-18 | 0,00 000 000 000 000 000 1 |
| zepto- | z | trilliárdod | 10-21 | 0,00 000 000 000 000 000 000 1 |
| yokto- | y | kvadrilliomod | 10-24 | 0,00 000 000 000 000 000 000 000 1 |
A magyar mérésügyi törvény csak egyes kiemelt esetekben engedélyezi a hekto, deka, deci, centi előtagokat (ezekben az esetekben a tíz hatványkitevője nem többszöröse a háromnak). Ezen prefixumokkal képezhető törvényes többszörösök és törtrészek: hektoliter (hl vagy hL), hektopascal (hPa), dekagramm (dag vagy dkg), deciliter (dl vagy dL), deciméter (dm), centiméter (cm), centigramm (cg), centiliter (cl vagy cL), centigray (cGy), centisievert (cSv).
Sajátos helyzet áll fenn a tömeg mértékegysége esetében. Maga a mértékegység a gramm, amely durván 1 cm³ tiszta, hideg víz tömege, jele g és a prefixumokat ez elé kell illeszteni. A tömeg SI-alapegysége viszont a kilogramm, amely a nevének megfelelően pontosan 1000 grammot jelent. Az SI rendszer megalkotói nem egy természeti állandóra alapítva rögzítették a tömeg alapegységét, hanem azt a Sèvres-ben gondosan őrzött etalon tömegeként definiálták, és magát a grammot is ebből kell visszaszármaztatni.
A kilogramm definíciója 2019 májusáig egy fizikai etalonon, azaz mintadarabon alapul, amit 1875 óta használtak erre a célra (international prototype kilogram – IPK).
Az új, 2019. május 20-án életbe lépő definíció alapja a Planck-állandó rögzített értéke. Az új definíció szerint a h Planck-állandó pontos értéke:
h = 6,626 070 15·10−34 kg·m2·s–1
A h Planck-állandó érték mérése pontosságának bizonytalansága mindössze 0,000001% volt. Fontos megjegyezni, hogy a h Planck-állandó értékét a fenti számsorral rögzítették, azon a további mérések nem változtatnak. A kg·m2·s−1 = J·s, így a kilogramm végső soron (elvileg) bárki által a másodperc és a méter alapján meghatározható. A kilogramm megmérhető a Kibble-mérleg segítségével. Az új definíciót 2018. november 16-án fogadták el a Párizs melletti Versailles-ban tartott Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián.
Az új definíció a „kilogramm” hétköznapi fogalmát vagy értékét nem módosítja.
