170 éve hunyt el Georg Simon Ohm német fizikus és matematikus.
Bajorországi kispolgári családba született; ősei több generáción át lakatosok voltak. Maga Ohm is iparoslegényként vándorolt, és vizsgát tett a céhben. 1817-ben kezdett tanítani a kölni gimnáziumban, ahol a matematika és fizika tanára volt. 1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm-törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg.
1828 és 1832 között a berlini hadiiskolában tanított. 1830-tól foglalkozott a hangtannal. 1833-tól a nürnbergi műegyetem igazgatója volt.
1849-ben a müncheni egyetemen a fizika rendkívüli, majd 1852-ben rendes tanára lett. 1837-ben Pouillet a francia akadémiának két művet adott át, amelyek Ohm írása alapjain készültek. Ezáltal a tudományos külföld figyelme a német tudós felé fordult: a sokat vitatott mű a Taylor és Scientific Mémoirs II. kötetében jelent meg, angol fordításban, a Royal Society pedig az ünnepelt tudóst a Copley-éremmel ajándékozta meg, és kültagjai sorába választotta.
A róla elnevezett törvényen kívül az optika, a hangtan és a fényinterferencia területein is eredményes kutatásokat végzett.
Georg Simon Ohm német fizikusról kapta nevét az ohm (ejtsd: óm, jele Ω, a görög abc nagy ómega betűje) – az elektromos ellenállás mértékegysége az SI-rendszerben.
