A kovácsművesség és az ékszerkészítés művészetéből ad ízelítőt a Galántai Honismereti Múzeum Ezüst és acél című kiállítása. A közönség azt is megtekintheti, vajon hogy néz ki egy-egy gyűjteményi tárgy, miután már kikezdte az idő. A megnyitóra szeptember 11-én 17 órakor kerül sor.
Ahogy az ember fokozatosan megtanult bánni a fémmel, megtanulta megmunkálni és alakítani azt, úgy formálódott az emberiség története. Már a nyersanyag-lelőhelyek megszerzéséért is hosszú háborúk folytak; az évszázadok során a kézművesek, feltalálók, a legkiválóbb gondolkodók, mérnökök pedig olyan technológiai eljárásokat dolgoztak ki a fém megmunkálására, amelyek mind előbbre vitték az emberiséget – az első fém gyöngyöktől, szögektől és tőröktől kezdve a felhőkarcolók és repülőgépek acélszerkezetén át a csúcsteljesítményű számítógépekig.
A finoman kidolgozott ékszereket az uralkodók és a főúri osztály tagjai viselték, az egyre jobb minőségű fegyverek pedig újabb és újabb területek meghódítására, vagy épp ellenkezőleg: védelemre szolgáltak.
Ezüst és acélA kiállítás bemutatja e csodálatos tárgyak mögött rejlő technikákat, folyamatokat is, s ezáltal a látogató betekintést nyerhet régmúlt korokba, amikor az ember és a fém közös története elkezdődött.
Az ezüstnek ősidőktól fogva varázserőt tulajdonítottak, és ez a későbbiek során beigazolódott a gyógyászatban. Már a legrégebben talált érmék is ezüstből készültek, és ebből a fehéren csillogó nemesfémből gyártották a pénzérméket egészen a modern fizetőeszközök bevezetéséig.
Modern világunk nélkülözhetetlen alapanyaga az acél. Régészeti leletek alapján az emberiség a vas legfontosabb ötvözetét i. e. a 2. évezredben ismerte meg. Előállítási technológiája az idők során természetesen sokat változott, a felhasználása is egyre szélesebb skálán mozog.
Az ékszerek és a fegyverek sokak számára a gazdagságot és a hatalmat jelképezik. Bár tudjuk, hogy az igazi értékek másutt keresendők, mégis éppen ezek a tárgyak árulnak el sokat az előző generációkról. A régészek ugyanis nem csak egy adott személy társadalomban betöltött szerepére tudnak belőlük következtetni, hanem a korszerű technikának köszönhetően képesek rekonstruálni a kereskedelmi útvonalakat vagy egy adott tárgy funkcióját.
E két fém lenyűgöző történetét Henrieta Môcová ékszerművész és Róbert Môc díszműkovács alkotásain keresztül mutatja be a Galántai Honismereti Múzeum, kiegészítve a saját régészeti, történeti és néprajzi gyűjteményének tárgyaival. A november végéig látható kiállítást a Művészeti Alap és a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat közpénzzel támogatta.
Bővebb tájékoztatás a múzeum honlapján és a közösségi hálón található.
Mgr. Szép Horváth Beáta, a kiállítás kurátora
www.facebook.com/muzeumgalanta
