Biológia Tanuljunk

Evolúció 1. rész: Evolúciós folyamatok

Készülj velem…biológia csatornát azért hozta létre egy középiskolai tanárnő, hogy a középiskolás diákjai vizsgákra való felkészülését segítse.

Az egyik sorozat az evolúcióval foglalkozik. Ennek első része az Evolúciós folyamatok címet viseli.

„A földi bioszféra változatossága egy hosszú folyamat eredményeként alakult ki. Ebben a részben azokról az evolúciós folyamatokról lesz szó, amelyek szerepet játszottak a ma ismert fajok kialakulásában.”

A források jegyzéke az eredeti megosztás alatt megtalálható.

 

A földi bioszféra változatossága egy hosszú folyamat eredményeként alakult ki. Ebben a részben azokról az evolúciós folyamatokról lesz szó, amelyek szerepet játszottak a ma ismert fajok kialakulásában. A videót diákjaim számára készítettem, de remélem mások is használni tudják a felkészülésük során.

Az ideális populációkban az egyes allélok gyakorisága állandó, a populáció genetikai egyensúlyban van.

A természetes – reális – populációkra ez nem feltétlenül érvényes (ha mégis, akkor az ellentétes hatások kiegyenlítik egymást, a populáció ekkor is genetikai egyensúlyban van):

  • Van mutáció.
  • Az egyedek ki és bevándorolhatnak.
  • Van szelekció; az egyedek rátermettsége, alkalmazkodó készsége eltérő.
  • Nem azonos az egyes genotípusok szaporodási esélye (nem véletlenszerű párválasztás,szexuális szelekció).
  • A populáció mérete lehet kicsi.

Az evolúciós folyamatok alapvetően két szintre oszthatók:

  • A mikroevolúció faj alatti szint, ennek során egy adott faj különböző populációi eltérő fejlődésnek köszönhetőn különbözővé válnak, ami új faj kialakulását eredményezheti. Az evolúciós változások alapját a faj populációit alkotó egyedeinek genetikai változatossága biztosítja.
  • A makroevolúció a faj szintje feletti változásokat jelenti, azaz olyan magasabb rendszertani egységek – nemzetség, család stb. – kialakulásának folyamata, melyek már csak lazább rokonsági viszonyban állnak a kiindulási faj populációival. A makroevolúció folyamatát, a nagyobb rendszertani csoportok létrejöttét, az élőlénycsoportok leszármazási viszonyait megjelenítő törzsfák készítésével lehet jellemezni (amin jól látszik, hogy pl. a kétéltűek az ősi bojtosúszós halakból fejlődtek ki, tehát egy új faj kialakulása egy másik rendszertani csoport létrejöttéhez vezetett).