190 éve született Than Károly kémikus, egyetemi tanár, a magyar vegyészeti tudomány meghatározó alakja.
Tudósként világhírre tett szert és elsőként írta le az atom szerkezetét. Legfontosabb eredményei: felfedezte a harkányi vízben a karbonil-szulfidot, az analitikába bevezette a mérőoldatok hatóértékének beállítására a kálium-hidrogén-karbonátot és a kálium-hidrogén-jodátot. Jóval Arrhenius előtt javasolta, hogy az elemzések eredményét ne a vegyületekben, hanem a későbbi ionoknak pontosan megfelelő csoportosításban adják meg. Ő javasolta, hogy a gázok normál térfogatának az egy gramm-molakulasúlynyi gáz által 1 atm nyomáson és 0 ℃ elfoglalt térfogatot nevezzék, melyet ő 22,3 liternek állapított meg.
Than Károly 1834. december 20-án született Óbecsén. Még 15 éves sem volt, amikor részt vett a szabadságharcban. A fegyverletétel után gyógyszerész-gyakornok volt. 1855-től kezdve a bécsi egyetemen tanult, 1858-ban avatták a kémia doktorává. Ezután Heidelbergben Bunsen, Párizsban Wurtz laboratóriumában dolgozott. Amikor 1860-ban a pesti egyetemen magyar oktatási nyelvre tértek át, a 25 éves Thant hívták meg a kémia tanszékre. Ettől kezdve közel fél évszázadon keresztül vezető egyénisége volt a magyar kémiai életnek.
Tanítványaiból lettek a későbbi professzorok, a rohamosan fejlődő magyar vegyipar irányítói. Tervei alapján készült el 1872-ben a Trefort-kertben ma is működő kémiai intézet, amely a maga korában világszerte mintaképül szolgált. Kiváló szervezőképességét többek között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki, a Természettudományi Társulat elnöki székében is hosszú ideig csillogtathatta.
Jómódú családba született, apja, apáti Than János (1789–1858) királyi pénztárnok volt Becsén, édesanyja Setény Ottilia. Tíz testvére közül Than Mór festőművész bátyja érdemeit is számon tartja az utókor. Szabadkán, Kalocsán, Szolnokon és Nagybecskereken járt gimnáziumba. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, ahol egy évig orvosi szakon, majd a gyógyszerészetin főleg kémiával foglalkozott és 1858-ban a kémia doktora lett. Még ebben az évben ösztöndíjjal tartózkodik Bunsen híres laboratóriumában Heidelbergben. 1859-ben Bécsben mint tanársegéd, majd mint magántanár folytatta működését; 1860-ban a pesti egyetemen a kémiai tanszék helyettes tanára, 1862. július 18-án pedig a tanszék rendes tanára (professzora) lett.
Tervei szerint új Kémiai Intézet épült a Trefort-kertben, mely 1872-re készült el. Az akkor igen modern épület tapasztalatait vették alapul a később épült intézetek szervezésekor Birminghamben, Champaigne-ban, Rómában, Grazban és Aachenben.
Than Károlyt 1870-ben rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia. Az Akadémia matematikai és természettudományi osztályának 1887-től elnöki, 1907-től haláláig pedig az Akadémia másodelnöki (alelnöki) tisztét viselte.
A Királyi Magyar Természettudományi Társulat kémiai-ásványtani szakosztályának 1891-től haláláig elnöke volt. Ekkor kezdeményezte az önálló magyar kémiai folyóirat létrehozását. A Magyar Chemiai Folyóiratnak Than Károly lett a szerkesztőbizottsági elnöke.
Than igazi iskolateremtő tudós volt. A 20. század első felében működő kémiai tudósaink mindegyikét Than Károly tanította. A tanításon kívül az első Magyar Gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica, 1871) kidolgozásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Nevéhez kötődik az analitikai mérőoldat faktorbeállító anyagának, a kálium-bikarbonátnak és kálium-bijodátnak (az úgynevezett Than-só) a bevezetése.
Érdeklődése és munkássága a kémia egész területére kiterjedt, a legkülönbözőbb kémiai jelenségeket sokoldalúan közelítette meg, és képes volt a nagyobb összefüggések fölismerésére. A szervetlen, az analitikai és a fizikai kémiában máig érvényes alapvető fontosságú felfedezéseket tett. Meghatározó fontosságú volt munkássága az egyetemi és a középiskolai kémia oktatás megszervezésében. Kevés kémikus volt a múlt században, aki annyira értette és következetesen alkalmazta a kémiai termodinamika elveit.
Logikus megfontolások vezették el a szén-oxid-szulfid létezésének feltételezéshez, képződési és előállítási módjának felfedezéséhez. Ezt a vegyületet a harkányi forrás vizében is megtalálta. Ezen felfedezése után igen jelentős mértékben megnőtt az érdeklődés a szén-oxid-szulfid gyakorlati szempontból fontos reakciói iránt.
Az analitikai kémiában rendkívül fontos volt javaslata, a kálium-hidrogén-jodátnak jodometriai, a kálium-hidrogén-karbonátnak pedig acidimetriai alapanyagként való alkalmazására.
Nagyobb szabású művének, A kisérleti chemia elemeinek első kötete 1897-ben jelent meg. Időközben számos ásványvizet analizált. Név szerint: Deák Ferenc keserűvíz, a polhorai sósforrás, a csízi jódtartalmú forrás, a harkányi kénes hévíz, a Margit-szigeti hévforrás, a borszéki főkút, a városligeti artézi kút, a szilácsi vasas vizek.
Foglalkoztatták életének utolsó éveiben az atom- és a molekulaszerkezet kérdései. Az ő dolgozatában fordul elő először magyarul az atommag kifejezés: „Fel kell tennünk, hogy az atom belső pozitív magvát a negatív elektronok óriási sebességgel, körülkeringik oly módon, mint az naprendszerünkben a bolygókon tapasztaljuk.” Az elektronpár fogalomra is ebben a dolgozatban találunk először utalást: „A telített vegyületekben minden atom a másikkal csak egy pár elektron közvetítésével van egyesülve… A telítetlen vegyületekben ellenben a több vegyértékű atomok egynél több pár elektron közvetítésével vannak egyesülve.”
Amit Than az atom szerkezetéről ír, az eltér az akkor ismert Thomson-féle modelltől és lényegében megfelel a Rutherford-értelmezésnek, mely azonban csak Than halála után látott napvilágot.
„Hosszú időn át egyszerűen kötelességemet iparkodtam a tanítás és a tudomány művelése terén tőlem telhetőleg teljesíteni és ez által hazámat tisztességesen szolgálni…”
Forrás: https://mek.oszk.hu/
