Az elmúlt években Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is kiemelt politikai üggyé vált az alacsony és stabilan csökkenő születésszám. Az régen ismert jelenség, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan szinte mindenhol csökken a gyermekvállalási hajlandóság, és ma már a közepes jövedelmű országokban is egyre ritkább a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es termékenységi arányszám (amely az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma). A következő két évtizedben a visegrádi országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) demográfiai trendjei várhatóan folytatják az eddigi tendenciákat, azaz 2050-re a népesség csökkenését és elöregedését.
A munkaképes korú lakosság csökkenése fokozott nyomást gyakorol az európai munkaerőpiacokra, a közpénzekre, az uniós tagállamok szociális jóléti és nyugdíjrendszereire, a gazdasági termelékenységre, és negatív hatással van Európa versenyképességére nézve. Az előrejelzések szerint Európa népessége 2050-re 20 millióval csökkenhet a 2011-es adatokhoz képest, 719 millió főre.
A V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) szintén jelentős népességcsökkenés várható 2050-re.
Népességcsökkenés:
A Visegrádi Négyek (V4: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) előrejelzései szerint 2050-re a népesség csökkenése országonként eltérő, de jellemzően jelentős:
-
- Magyarország esetében a csökkenés körülbelül 12–25%-os mértékű, ami az aktuális 9–10 milliós népességből kb. 7–8,5 milliós értéket eredményezhet.
- Lengyelországban a csökkenés mértéke körülbelül 11–15% lehet (például 37,8 millióról kb. 33 millióra).
- Csehországban az előrejelzések szerint 2050-re a népesség kb. 10,5 millióról 9,5 millióra csökken.
- Szlovákiában a népesség 10%-os visszaesést jósol, ami a jelenlegi 5,4 millióról kb. 4,9–4,8 milliós értékre utal.
A népesség elöregedése:
A 65 év feletti korosztály aránya tovább növekszik mind a négy országban. Szlovákiában például a 65 év felettiek aránya a 2001-es 11,4%-ról 2021-re 17%-ra emelkedett, és ez a trend várhatóan folytatódik.
A medián életkor is emelkedni fog:
- Szlovákia: A jelenlegi 41,8 évről várhatóan tovább nő.
- Magyarország: A jelenlegi 43,9 évről szintén emelkedés várható.
- Csehország: A jelenlegi 43,8 évről további növekedés prognosztizálható.
- Lengyelország: A jelenlegi 42 évről szintén emelkedés várható.
Ezek a változások az Európai Unió átlagához képest is jelentősek.
Termékenységi ráták:
A termékenységi ráták alacsony szinten maradnak, és nem érik el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es értéket. Bár Magyarország az elmúlt években javulást mutatott, a többi visegrádi országban nem tapasztalható jelentős növekedés. Az előrejelzések szerint a V4 országokban (különösen Magyarországon és Lengyelországban) az alacsony termékenységi arány – a reprodukciós együttható (R0) tartósan 1 alatti értéke – hozzájárul a jelentős népességcsökkenéshez.
Ez arra utal, hogy ha egy nő normál körülmények között 2,1 gyermek vállalna (ami biztosítaná a populáció stabilitását), akkor a V4 országokban ennek a hiánya akár 0,8–0,9 gyermek/szinten marad, ami országos szinten több millió elmaradt születést jelenthet – összességében tíz- vagy többmilliós hiányt 2050-re.
Mi következik ebből:
A következő 20 évben a visegrádi országokban folytatódik a népesség csökkenése és elöregedése. Ez kihívásokat jelent a munkaerőpiac, a szociális ellátórendszerek és az általános gazdasági fejlődés szempontjából. A demográfiai trendek megfordítása érdekében további családpolitikai intézkedések és a migrációs politika átgondolása válhat szükségessé.
