A közelmúltban Stephen Barker és kutatócsoportja a Science folyóiratban megjelent tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld természetes ciklusai alapján a következő jégkorszaknak körülbelül 11 000 év múlva kellene bekövetkeznie. Azonban az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés jelentősen befolyásolja ezt a folyamatot, és akár meg is akadályozhatja a jégkorszak kialakulását.
Három fő tényező
A Föld éghajlata az elmúlt több millió év során ciklikus változásokat mutatott, melyek során jégkorszakok és melegebb időszakok váltották egymást. Ezeket a változásokat elsősorban a Milanković-ciklusok okozzák, amelyek három fő tényezőből állnak:
- Pálya excentricitása: A Föld Nap körüli pályájának alakja idővel változik, elliptikusabb vagy közel kör alakú lesz. Ez befolyásolja, hogy mennyi napenergia éri a bolygót.
- Tengelyferdeség: A Föld forgástengelyének dőlésszöge szintén változik, ami hatással van az évszakok intenzitására és a sarkvidéki jégtakarók kiterjedésére.
- Precesszió: A Föld tengelyének lassú elmozdulása, ami befolyásolja, hogy az év mely szakaszában kapja a legnagyobb napsugárzást.
Ezek a tényezők hosszú időtávon befolyásolják a globális hőmérsékletet, és elősegítik a jégkorszakok kialakulását. A kutatók szerint az aktuális éghajlati ciklus alapján a következő jégkorszak körülbelül 11 000 év múlva kezdődhetne el – ha nem lennének az emberi eredetű kibocsátások.
Az ipari forradalom óta az emberi tevékenység, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése, jelentős mértékben megváltoztatta a légkör összetételét. Az iparosodás előtti időkben a szén-dioxid-szint nagyjából 280 ppm (részecske per millió) volt, míg napjainkra ez az érték meghaladta a 420 ppm-et. A kutatók szerint ahhoz, hogy egy újabb jégkorszak természetes módon bekövetkezzen, a szén-dioxid-szintnek újra 280 ppm alá kellene csökkennie, ami jelen körülmények között rendkívül valószínűtlennek tűnik.
Az emberi tevékenység
Az emberi tevékenység által generált globális felmelegedés ellensúlyozza a Milanković-ciklusok hűtő hatásait. Ez azt jelenti, hogy bár a Föld jelenleg olyan fázisban van, amely kedvezne egy újabb jégkorszak kezdetének, a magas szén-dioxid-koncentráció miatt a hőmérséklet nem csökken le annyira, hogy lehetővé tegye a jégmezők jelentős terjeszkedését.
Ha a következő jégkorszak nem következik be a megszokott időrendben, az hosszú távon jelentős hatással lehet a bolygó éghajlatára és ökoszisztémájára. Ilyen lehetséges következmény például a tovább tartó meleg időszakok, a tengerszint-emelkedés és a biodiverzitás csökkenése. A sarki jégtakarók folyamatos olvadása súlyos áradásokhoz és part menti területek elárasztásához vezethet, míg számos faj alkalmazkodott a természetes ciklusokhoz, és egy mesterségesen elhúzódó meleg időszak ökológiai egyensúlyvesztéshez vezethet.
A kutatók szerint az egyetlen módja annak, hogy a Föld visszatérjen a természetes ciklusaihoz, a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése lenne, ami a jelenlegi tendenciák alapján nem tűnik könnyen megvalósíthatónak.
Összefoglalva, bár a Föld természetes ciklusai alapján a következő jégkorszaknak körülbelül 11 000 év múlva kellene bekövetkeznie, az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés jelentősen befolyásolja ezt a folyamatot, és akár meg is akadályozhatja a jégkorszak kialakulását. Ezért elengedhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a fenntartható fejlődés előmozdítása a bolygó jövője érdekében.
A jégkorszakok közötti időtartam változásait a deglaciális fázis uralja (kétfejű szürke nyilak), amely a precesszió és a ferdeség közötti fázistól függ.
Loading...
Reload document 
Open in new tab
